Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész

A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 662 a Kisgazdapárt vezetésével történő kiegyezés helyett immáron teljes erejével a saját párt megalapítására koncentrálhatott. A fúzió elmaradását a közeli mun­katárs, Féja Géza – utólag – az életpálya egyik „elszalasztott lehetőségeként” tar­totta számon.104 Talpassy Tibor visszaemlékezéseiben a kisgazdaprogramot Gaál Gasztonnak „áruba bocsátó” Tildy–Nagy tandem felelősségét emlegette,105 míg a Kisgazdapárt történetét kutató történész, Vida István Bajcsy-Zsilinszky habitusát és november eleji „váratlan fordulat”-át kritizálta.106 Ekkor született meg ugyan ­is az Előörs Nyergelni címmel megjelent vezércikke, amely a Nemzeti Radikális Párt megalakulásáról tudósított. Az újdonsült pártvezér érvelése szerint a közép­osztályt nem polgári, hanem nemzeti alapon – vagyis a falvakkal együttműköd­ve, nem azok ellenében – lehet megmenteni. A középosztály emlegetésének ezút­tal taktikai okai is voltak, mivel a főszerkesztő indulni szeretett volna a fővárosi választásokon (amiről azonban végül letett). A lapban közölt program, az ígére­teknek megfelelően, egyszerre igyekezett kielégíteni minden társadalmi réteg igé­nyét. Bajcsy-Zsilinszky az érdekegyesítéshez komoly pártfegyelmet várt el, vagyis csak az lehetett párttag, aki a teljes programot magáénak vallotta.107 A Nemzeti Radikális Párt megalapítása eleinte nem jelentette a kisgazdákkal történő együtt­működés teljes elvetését.108 Az NRP lapjának következő számában egy „feleúton” történő találkozás esélyeit latolgatta a főszerkesztő, aki alighanem valamiféle fú­zióra gondolt.109 Ugyanő a december közepén megtartott pártértekezleten azon ­ban már hosszasan ostorozta a Kisgazdapárt vezérkarának „karrieristáit”, akik programjukat „vásárra bocsátva” az általa egyébként személyében nagyra becsült legitimista nagybirtokos Gaállal léptek közös platformra. 110 Az 1929-es kampány során még – miniszteriális kapcsolatainak köszönhető­en – vasúti szabadjegyekhez jutó111 Bajcsy-Zsilinszky pozícióvesztését jelzi, hogy a végül 1931. január 11-én megrendezett tarpai zászlóbontó nagygyűlésre csak 104 Féja G.: Lapszélre i. m. 92–93. 106. 105 Talpassy Tibor: Betöltötte hivatását. Bp. 1975. 23. 106 Vida I . : Bajcsy-Zsilinszky Endre és Tildy Zoltán levélváltása i. m. 20. 107 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nyergelni! Előörs, 1930. november 1. 3–4. 108 Talpassy emlékei szerint a budapesti zászlóbontó gyűlésen többek között részt vett Oláh György, Antal István, Balla Borisz, Radnóti István, Áfra Nagy János, Pásint Ödön és Kerék Mihály. Talpassy T.: Betöltötte hivatását i. m. 27. Hat évvel később ugyanő részletesebben is beszámolt az eseményről, melyről szerinte tüntetőleg távoztak a Wesselényi Reform Klub jobboldali beállítottságú tagjai (Oláh György, Makkai János, Balla Borisz, Radnóti István). A szerző szerint a rendezvényen részt vett a maj­dan nyilassá lett Meizler Károly és több, későbbi kommunistaként ténykedő politikus is (Zsoldos Ernő, Wágner Antal Takács Ferenc). Talpassy T.: A reggel i. m. 22. 109 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nemzeti munkásmozgalmat! Előörs, 1930. november 8. 1–2. 110 Tisztázzuk a belpolitikai helyzetet! Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre beszéde a Nemzeti Radikális Párt december 12-iki értekezletén. Előörs, 1930. december 14. 1–2. 111 Bajcsy-Zsilinszky Endre levele Bende Máriának. 1929. máj. 24. Bajcsy-Zsilinszky levelezése. MTA BTK TTI Könyvtár.

Next

/
Thumbnails
Contents