Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 660 Olyan értelemben mindenesetre építő jellegű volt az 1929-es kudarc, hogy az immáron lapjának szerény nyilvánosságával rendelkező politikus ráeszmélhetett a pártonkívüliségből fakadó nehézségekre. A problémát értelemszerűen két módon lehetett megoldani: belépéssel egy már létező pártalakulatba, vagy saját párt alapításával. Bajcsy-Zsilinszkyt a Fajvédő Pártban szerzett tapasztalatai, illetve saját ambíciói vélhetően utóbbi lehetőség felé hajtották, noha tisztában kellett lennie egy párt felépítésének és működtetésének nehézségeivel.91 Ez az időszak rá adásul egybeesett az új Kisgazdapárt megalapításának előtörténetével és részben egybe is fonódott azzal. Az ellenzéki politikust végigkísérte pályáján ez a véglegesen talán sohasem eldöntött kérdés, mely egyúttal jól megragadható választóvonalat is eredményezett a különböző 1945 utáni emlékező közösségekben. A Bajcsy-Zsilinszkyt körülvevő fiatalok lelkesedtek egy esetleges pártalapításért, míg a sok csatát látott „bölcsek” (Pethő, Ajtay, Tombor stb.) inkább nyugalomra és kivárásra intették.92 Dilemmái ellenére Bajcsy-Zsilinszky tanácsaival, sajtó- és kormánykapcsolataival (például hatósági engedély kieszközlésével) támogatta a Bihar megyei kisgazdák mozgolódását, melyben híve, Csizmadia Lajos és az Előörs ben publikáló biharugrai Szabó Pál is részt vett. Utóbbi figyelmeztetve a Szociáldemokrata Párt térnyerésére a térségben egy saját parasztpárt szükségességéért emelt szót már 1929 őszén.93 „Bajcsy-Zsilinszky egy olyan paraszti érdekképvi seletet felvállaló (kisgazda)pártban látta a megoldást, amelynek a megalakítását a Bethlen-kormány sem ellenzi.”94 A főszerkesztő Új Pusztaszer felé című jegyzetével a bihariak szárnybontogatása mellé állt, hangsúlyozva, hogy a derecskei „földmozgalom”, nem kisgazda mozgalom, hanem annál jóval szélesebb alapokon nyugvó és minden dolgozó magyar réteg új vérszerződésének tekinthető szerveződés kell legyen.95 A másnap megtartott derecskei zászlóbontáson Zsirkay János, Kádár Lehel, Szakács Andor, Ulain Ferenc, vitéz Marsovszky György, Olchváry Ödön és Lőb István társaságában jelent meg, de képviseltette magát az eseményen a Kisgazdapárt szervezőbizottságának nevében Tildy Zoltán és Nagy Ferenc is.96 A szónokok kije lentették, hogy egyelőre nem kívánnak csatlakozni egyetlen párthoz sem, bár kívánatosnak tartanák egy országos kisgazdapárt megalakítását. Ez nem lehetett ínyére – a kisgazda „szervezkedést” és „mozgalmat” támogató – Bajcsy-Zsilinszkynek, használt, amikor a csendőrjárőr vezetőjének erélyes beavatkozását provokálta.” Zsilinszky nyílt levele. 8 Órai Ujság, 1929. július 16. 6. 91 A saját párt igényére utal, hogy az Előörs sorozatosan közölte későbbi pártprogramjának elkészült fejezeteit. 92 Talpassy T.: A reggel i. m. 20–21. 93 Szabó Pál: Ős-Biharban. Előörs, 1929. október 26. Idézi Kiss (F) J.: A pályakezdő Szabó Pál i. m. 14. 94 Uo. 15. 95 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Új Pusztaszer felé. Előörs, 1930. június 28. 1–2. 96 Vigh K . : Bajcsy-Zsilinszky i. m. 108.