Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között II. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 648 miközben irigyelte a honi németség feltételezett anyaországi támogatottságát és szervezettségét. „Hát a magyarság? Ökölbeszorul a kezem, vérbeborul a szemem” – fogalmazott egyik cikkében, érzékeltetendő a kontrasztot.20 Érvelésébe beépült és rögzült a magyar fővárost „többszörös gyűrűben” körülvevő német falvak tézise is. 21 „Veszélyes elegynek” tartotta a középosztály „német vérét”, a faji öntudatra ébredt honi németséget, és Bleyerék szervezkedését, mivel meg volt győződve arról, hogy Németországnak érdeke a „konszolidálatlan és gazdátlan Duna-völgye”. 22 Mint a fenti gondolatmenet is mutatja, Bajcsy-Zsilinszky – noha támogatta a magyarországi németek nyelvi és kulturális jogainak kielégítését – sok kortársához hasonlóan, nem differenciált nyelvhasználat és nemzeti identitás közt, és elsősorban a kérdéskör külpolitikai vonatkozásaira koncentrált. Minősítései gyakorta épültek nemzetkarakterológiai fejtegetésekre, így például hosszasan értekezett a véleménye szerint mindig a legkisebb ellenállás felé terjeszkedő (ezért nem Elzász felé orientálódó) német birodalmi tervekről.23 Bajcsy-Zsilinszky azt is vallotta, hogy „az ál lamfölötti nemzet eszméje a zsidón kívül senkiben nem ver gyorsabban és kiirthatatlanabbul gyökeret, mint a németben”. Ennek ellenére ebben a cikkében is megerősítette, hogy – bár szerinte a magyar történelemre visszapillantva nem mindig szolgáltak rá – a magyarországi német kisebbségnek is jár annyi jog, mint amennyit a magyarság elvár a környező országok magyarjai számára. 24 Bajcsy-Zsilinszky fenti cikkével reflektált Bleyer Jakab Magyar Szemle béli ta nulmányára, felháborodva azon, hogy szerinte Németország határait a német nyelvterülettel azonosította a kisebbségi politikus. Valójában azonban Bleyer – a volt (1919–1920) nemzetiségi miniszter – annyit állított, hogy Németország álláspontja szerint a „Németbirodalom határai az összefüggő német nyelvterület ha táraiig terjednek.” [Kiemelés: B. Á.] Nyilvánvaló, hogy ez az egyetlen szó („összefüggő”) kiemeli a magyarországi németséget és Magyarországot a német külpolitika feltételezett törekvéseiből. Bleyer írásában többször nyomatékosította, hogy „a német »népgondolat« tényével való számolás [...] az országra és a magyarságra nézve semmiféle veszedelmet nem jelent.” Cikkében kulcsszerep jutott a német politikai erők közt közös nevezőként tételezett „népgondolat”-nak (Volksgedanke), 20 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Minden magyarok szövetségét. Előörs, 1928. május 27. 1–3. A szerző három szerinte bujtogatva támogató szervezetet nevesített: Verein für das Deutschtum im Ausland (Berlin), Deutscher Schutzbund (Berlin), Deutsches Auslandsinstitut (Stuttgart). Uo. 21 A főváros környéki német településekről lásd Somlai Péter: A Volksbund Budakeszin – Kísérlet a népiségi elkülönülés megteremtésére egy főváros környéki településen. Modern Magyarország 3. (2014) Különszám 201–204. 22 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A német veszedelem. Előörs, 1928. augusztus 26. 1–4. 23 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar-német viszony, és a magyarországi német kisebbség. Előörs, 1928. április 14. 1–3. 24 vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Új helyzet – új magyar politika az új német impériummal szemben. Előörs, 1929. március 2. 1–3.
