Századok – 2017

2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Gyöngyössy Márton: II. Lajos legendás alkincstartója, Szerencsés Imre és a moneta nova

GYÖNGYÖSSY MÁRTON

619

A moneta nova kiveréséhez használt pénzöntvény finomsága már a kortársak számára is pontosan ismert volt: négy lat (250‰). Bár a Zágrábban vert pénzérmék kapcsán úgy tűnik, nemcsak a középsúly, de a pénzöntvény minősége tekintetében is komoly kifogás merült fel, ugyanis finomságuk mindössze két latosnak (125‰) bizonyult.36

Ennek modern természettudományos ellenőrzése még várat magára, mert bármennyire is nagy várakozásokat fűztek korábban a pénzérmék roncsolásmentes, izotópgerjesztéses, energiadiszperzív, röntgenfluor eszcenciaanalízissel (RFA) történő vizsgálatához, az ezüstérmék esetében a kapott eredmények nem megbízhatóak, ezért vitathatóak.

37

A hosszas technológiai és metrológiai fejtegetések alapján az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. A technikai újításokra egyébként is hajlamos Thurzók vezethették be a vonópad magyarországi használatát, néhány évvel a moneta nova verése előtt (méréseink szerint talán 1516 előtt). Hans Dernschwam ezzel kapcsolatos állítását megerősíthetjük: a minőségi előrelépést a Thurzók képviselték.

2. A vonópad a moneta nova verésének kezdetekor még használatban volt, de a „német” pénzverők módszere („kézből darabolás”) kiszorította: a reform során technológiai szempontból visszaálltak egy korábbi, minőségi visszalépést jelentő technikára.

3. Az 1521 előtti és az 1525 utáni antiqua moneta pénzlába azonos, megegyezik a korabeli forrásokban megadott értékekkel.

4. A moneta nova átlagsúlya a mérések alapján megfelel a korabeli forrásokból ismert értékeknek.

36 Hermann Zs.: Államháztartás i.

m. 316–323. Thurzó Elek kincstartó levele Batthyány Ferenc horvát-szlavón-dalmát bánhoz, amelyben közli, hogy a Vitális deák által küldött silány pénzeket megvizsgáltatta, és alig két lat ezüstöt tartalmaznak (Buda, 1525. ápr. 21.). Lásd Huszár L.:

A

középkori magyar pénztörténet i. m. 80.; Simon Zs.: A

zágrábi pénzverde i. m. 452., 459. különösen 105. jegyz.

37 A pénzérmék archeometriai vizsgálatának problematikájához lásd Robert Linke et al.: Energiedis

persive Röntgenfluoreszenzanalyse zur zerstörungsfreie Untersuchung von Münzen. In: Numismatik und Technologie: Fragen und Antworten. Numimatics and technology: questions and answers. Symposium / Proceedings 25. und 26. April 2003, KHM, Wien. / 25th and 26th of April 2003, KHM, Vienna. Szerk. Martina Griesser – Roswitha Denk – Heinz Winter. H. é. n. [Wien 2003.] 63–78.; Gyöngyössy M.: Pénzgazdálkodás és monetáris politika i.

m. 216–219.