Századok – 2017
2017 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Molnár Péter: A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái I. rész
A MAGYAR JOBBÁGYOK EREDETE KÉZAI SIMON SZERINT 590 megszűnéséről, valamint a kényszerítő eszközökkel is rendelkező főhatalom megalapításáról.64 Lássuk tehát, hogy a három mű – Beaumanoir esetében a Szűcs Jenő által részletesen bemutatott szöveghely (1453. §.) – milyen egymást követő szakaszokra osztja a kormányzati hatalom kialakítását, illetve az a két szöveg, amelyekben erről is szó esik, a szolgaság létrejöttét! 6566 67 68 69 70 71 72 Jean de Meun Philippe de Beaumanoir Kézai Simon 1. Az emberi nem eredendő szabadsága. 65 1. Az emberi nem eredendő szabadsága. 66 1. [A hunok / magyarok eredendő szabadsága – erre Kézai nem tér ki, nyilván, mert ez az állapot nem változik meg akkor, amikor a közösség önmagát irányítja.] 2. Csalás (Baraz / Barat ), majd nyo mában Gőg (Orguieulz ) érkezése; az emberek elkezdik megvetni a velük egyenlőket; kialakul a magántulajdon, elszaporodik a bűnözés. 67 2. A népek szaporodnak – a bűnök sokasodnak a gőg és a bírvágy miatt. 68 2. A nép szaporodik. 69 3. Egy erős parasztot uralkodójukká (prince et seigneur ) választanak. Az utóbbi megesküszik, hogy – igazságot szolgáltat; – megvédi tulajdonukat. Cserébe javakat kap tőlük. 70 3. A közösség királyt választ (roi et seigneur); feladata: – igazságot szolgáltat; – jogi normákat alkot; – védi őket az ellenségtől – és a rossz bíráktól. 71 3. Hat vezért (capitanei / duces vel principes) és egy rector t választanak, akinek bíráskodás a feladata. (A közösség mindegyiküket leteheti, a rector ítéleteit felülbírálhatja.) 72 64 A Rózsaregényt Armand Strubel kiadása (az alábbiakban: Le Roman de la Rose) és Rajnavölgyi Géza fordítása (az alábbiakban: Rózsaregény) alapján idézzük. Az adatokat lásd az előző jegyzetben. 65 Le Roman de la Rose 8359-8458. és 9497-9674. vers; Rózsaregény, 8365-8466. és 9505-9680. vers. 66 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: [...] au commencement tuit furent franc et d’une meisme franchise, car chascuns set que nous descendimes tuit d’un pere et d’une mere. 67 Le Roman de la Rose 9532-9612. vers; Rózsaregény 9540-9617. vers. 68 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: Mes quant li pueples commença a croistre et guerres et mautalent furent commencié par orgueil et par envie, qui plus regnoit lors et fet encore que mestiers ne fust... 69 SRH I. 147. 1–2. sor: Igitur in aetate sexta saeculi multiplicati Huni in Scitia habitando ut arena,... 70 Le Roman de la Rose 9613-9620. vers: „Un grant vilain entr’euls eslurent, / Le plus ossu de quanqu’il furent, / Le plus corsu et le greigneur, / Et le firent prince et seigneur. / Cil jura que droit leur rendroit / Et que leur loges deffendroit, / Se chascuns endroit soi li livre / Des biens dont il se puisse vivre.” Rózsaregény 9619-9626. vers: „Erős fickó volt, nagydarab / megtermett, jó derék alak, / nem volt közöttük több ilyen / – ő lett hát a fejedelem. / Esküt tett, hogy ítélkezik, / s megvédi házuk, javaik, / vagyonukból ám adjanak, / miből jól él, s óv másokat.” 71 Beaumanoir: Coutumes i. m. II., 235.: [...] la communetés du pueple, cil qui avoient talent de vivre en pes, regarderent qu’il ne pourroient vivre en pes tant comme chascuns cuideroit estre aussi grans sires l’uns comme l’autres: si eslurent roi et le firent seigneur d’aus et li donnerent le pouoir d’aus justicier de leur mesfès, de fere commandemens et establissemens seur aus. Lásd még a 74. jegyzetben idézett szöveg elejét. 72 SRH I. 147. 1–4 és 8–14. sor: [...] Huni [...] in unum congregati, capitaneos inter se, scilicet duces vel principes praefecerunt [...] Constituernt quoque inter se rectorem unum [...] qui communem exercitum iudicaret, dissidentium lites sopiret, castigaret malefactores, fures ac latrones. Ita quidem, ut si rector idem immoderatam sententiam definiret, communitas in irritum revocaret, errantem capitaneum et rectorem deponeret quando vellet.
