Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Rácz György: Történetírás és levéltár
RÁCZ GYÖRGY 57 szervek iratkezelésének a felügyelete is munkájuk része, s ezt hajlamosak a történészek elfelejteni néha. Így jutott el a levéltár az archeiontól a Janus-arcig, amit Borsa Iván találó kifejezéssel egy tanulmánya címéül választott.21 Levéltártudományról azonban ő sem írt soha, ehhez a kifejezéshez egyedül Ember Győző ragaszkodott, de manapság ezt a levéltárakban már senki sem gondolja komolyan. Ma már megmosolyogtató, hogy Ember Győző levéltártudományról írt eszmefuttatása éppen a Századok ban jelent meg, se előtte, se utána nem volt jellemző a folyóiratra, hogy levéltárelméleti kérdéseket feszegető tanulmányoknak teret engedett volna. Erre 1923 óta ott van a Levéltári Közlemények és a később a Levéltári Szemle. A különös esetnek a magyarázata, hogy az Országos Levéltár egykori főigazgatója, Ember Győző volt a Századok szerkesztőbizottságának az elnöke 1976 és 1986 között, és Kosáry Domokos akkor még nem volt az MTA elnöke. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a vitapartner levéltártudományra reflektáló vitacikke viszont nem jöhetett le a Századok ban. A Századok és a levéltárügy között Pauler Gyula után – aki kezdetben az egyik legtöbbet publikáló történész szerzője volt a folyóiratnak – Ember Győző idejében volt a legszorosabb kapcsolat. ő is olyan levéltáros szakember volt, aki történészként lett akadémikus. Paulerrel szemben azonban ő kollégái történészi karrierjét nem támogatta olyan nagy mértékben: míg 1899-ben a főlevéltárnok Pauler Gyulával együtt hat történész akadémikus volt a levéltár tisztviselői között,22 Ember Győző kollégái részéről inkább a hivatali munkát ré szesítette előnyben a tudományos teljesítménnyel szemben. Amíg Pauler levéltárszervező tevékenysége mellett inkább történészként alkotott maradandót, Ember Győzőnek levéltári munkásságát értékeli többre az utókor. 23 A Századok alapítói és az említett ankét bizottság tagjai közül alig néhányan élhették még meg a Bécsi kapu téri új levéltári palota elkészültét, és a beköltözést 1923-ban. Az épület befejezése, megfelelő díszíttetése és berendeztetése a Horthykormányzat számára kiemelt fontosságú volt: gr. Klebelsberg Kuno belügyminiszterként, majd kultuszminiszterként tudománypolitikája szerves részének tekintette, 21 Borsa Iván: Az archeiontól a Janus-arcig. Magyar Tudomány 102. Új folyam 40. (1995) 8. sz. 890–893. 22 Érszegi Géza: „minálunk majd nem büntetésnek tartják a levéltári szolgálatot” – Pauler Gyula 1874–1875. évi külföldi tanulmányútjának tanulságai. In: Tiszteletkör. Tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár hatvanadik születésnapja alkalmából. Szerk. Mikó Gábor – Péterfi Bence – Vadas András. Bp. 2012. 660. 23 Borsa Iván: Ember Győző, a levéltáros. Levéltári Közlemények 65. (1994) 5–15.
