Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Velkey Ferenc: Egy reformkori baráti-politikai szövetség és próbája: Széchenyi István és Dessewffy Emil
513 Velkey Ferenc EGY REFORMKORI BARÁTIPOLITIKAI SZÖVETSÉG ÉS PRÓBÁJA: SZÉCHENYI ISTVÁN ÉS DESSEWFFY EMIL „Dessewffy Emillel sétálunk” 1 Dessewffy Emil gróf lényegében nem szereplője Széchenyi István élettörténetének – ha ezt az élettörténetet a már megírt történetek hagyománya felől értelmezzük. Bár nincs a Széchenyi biográfiáknak a szereplőválasztást illetően kánonja, mégis feltűnő, hogy hiányzik ez a fontos mellékszereplő a változatok összességéből.2 Egy párhuzamos vizsgálat Teleki László gróf és Széchenyi kapcsolatá ról hasonló jelenséget mutat, azonban a Teleki-irodalomban Széchenyi sokszor szinte második főszereplőként vagy hangsúlyos, a térnek értelmet adó díszletként (de sosem statisztaként) van színpadra állítva. Ő az, akihez az ifjú életútjának eseményeit viszonyítani lehet, akihez az ifjabbakat mérni érdemes; általában véve, akihez viszonyítva a Teleki-élettörténet, politikai-pályakép értelmezhetővé válik.3 Dessewffy Emilnek azonban nincsen „életrajza”, s a konzervatív hagyo mány történetében is bizonytalan a helye, kikopik az 1840-es évekből, s csak az önkényuralom idejéhez kötődően kap, ott (mitologikus) elsőrendű szerepet. Vagyis a konzervatív kánon sem igen ismeri Széchenyi Istvánnak a Dessewffy Emillel való intenzív kapcsolatát, de annál inkább a Széchenyi – Dessewffy Aurél párhuzamot és barátságot. 4 1 Gróf Széchenyi István Naplói VI. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István Összes Munkái. Szerk., bev. Viszota Gyula. Bp. 1939. (a továbbiakban: SZIN6) 230. Később a fordításokat a legbővebb válogatásból (ha ott nincs, mint itt, akkor saját fordításban.) közlöm: Széchenyi István: Napló. Szerk. Oltványi Ambrus. H. n. [Bp.] 1978. (a továbbiakban sorszám nélkül: SZIN). 2 Kivételnek tekinthető Viszota Gyula enciklopédikus bevezetője, hiszen éppen azt az időszakot (1844–1848) dolgozza fel példás alapossággal, amelyben a két gróf kapcsolata a legintenzívebb. Azonban Dessewffy Emil itt is főleg felsorolások keretében szerepel vagy semleges tényközlésekben. Lásd Viszota Gyula: Bevezetés [II.]. In: Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal I–II. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István Összes Munkái VI. Szerk., bev. Viszota Gyula. Bp. 1927., 1930. (továbbiakban a forrásokra: SZIÖM6/1–2.) 3 Velkey Ferenc: „Délután Teleki ... kinek a lelkére beszélek.” A Széchenyi-minta Teleki László élet- (és halál-) történeteiben. In: Pesti helyszínelők. Teleki László gróf küzdelmes élete és rejtélyes halála. Szerk. Debreczeni-Droppán Béla. Bp. 2017. (Megjelenés alatt) 4 Elemzően a kérdésről lásd Dénes Iván Zoltán: Liberális kihívásra adott konzervatív válasz. Bp. 2008. 235–247.; Velkey Ferenc: Reformkori hagyomány-töredékek a (mai) magyar konzervativizmusban. In: Konzervatív reflexiók. Reflexiók a konzervativizmusra. Szerk. Balog László Levente – Nagy Levente. Debrecen 2015. 95–171.
