Századok – 2017
2017 / 3. szám - KONFERENCIA GRÓF DESSEWFFY EMIL HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL - Vaderna Gábor: Dessewffyek. A konzervativizmus három útja
DESSEWFFYEK. A KONZERVATIVIZMUS HÁROM ÚTJA 494 erejéből bármit is elvesz, rosz, mert radicalis, azaz a haza szebb jövendője lehetőségének gyökerét, alapját támadja meg ’s olly valamit csökkent, a nélkül hogy a hiányt pótolni tudná, minek sohasem lehet elég mennyiségben létezni; ellenben minden olly változtatás, melly ezen nyomaték erejét fentartja, már jó, mert konzervatív; még jobb, ha ezen nyomaték erejét növeli, mert olly valamit öregbít, minek soha sem lehet elég nagy mennyiségben létezni; legjobb pedig, ha fentartás mellett más és hasonló tulajdonu nyomatékokat is teremt, vagy ha már léteznek, működésre ébreszt, mert már ekkor progressive conservativ egyszersmind.”45 A fontolva haladás Auréltól származó – paternalista, népne velő – koncepciójának átfordítása a progresszív konzervativizmus programjába (melynek számos programtervezete fennmaradt a Dessewffy család levéltárában)46 voltaképpen úgy tűnik fel, mint ami folytatná a progresszió útját, ám a haladás itt már nemcsak a megfontoltságában korlátozott (azaz nem pusztán az idők próbáját kiállt intézményeket védené meg), hanem nyílt kimondása annak, hogy egy bizonyos intézmény – itt a nemesség kiváltságai, konkrétan annak adómentessége a tét – a többi felett áll, s minden reform, mely ennek bármilyen korrekcióját tűzi ki célul, radikálisnak tekintendő – s ennek visszája, a nemesi kiváltságoknak növelése lehetne a haladás igaz útja. Nem a változás ellen érvelt hát, hanem a társadalmi elit további erősítése mellett, így konzervativizmusa nem pusztán az ősi alkotmány nyelvének értékőrzésére épült, hanem a jogkiterjesztés egy sajátos értelmezését is tartalmazta. Jellemző példaként említhetjük itt, hogy míg Dessewffy József számára a vármegyei politika a különböző nézetek ütközéséből kialakuló középvélemény erkölcsi fedezetével bírt, Aurél és Emil már jóval szkeptikusabb volt a megyei politika erejét tekintve, amennyiben úgy gondolták, a liberális ellenzék visszaél a megyei szerkezettel. Ugyanakkor az is fontos, hogy míg Aurél (és a két fiú nagybátyja, Sztáray Mihály) úgy gondolta, hogy a megyei választások tisztaságának 45 Egy plebejus levelei gróf Dessewffy Emilhez I. Budapesti Hiradó, 1846. június 19. 413. (Dessewffy Emil szerkesztői megjegyzése.) 46 A Dessewffy-család levéltárában található e programok leggazdagabb gyűjteménye. Lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), P90 5/a. Ezekből kiadott hármat A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848–49-ben. Tanulmányok, iratok. 1844. július 4. – 1848. március 12. Kiegészítő iratok a II. és III. kötethez. S. a. r. Andics Erzsébet. Bp. 1981. 206–216., 274–277., 285–288. E gyűjteményben csak töredékes formában van meg (MNL OL, P 2261, 2. sorozat) az 1847. március 15-i gyűlés után írott felkérőlevél, melyet Fazekas Csaba publikált (az MNL OL R144 alatt található kéziratból). Lásd Fazekas Csaba: A Konzervatív Párt 1847. március 15-i értekezlete. Levéltári Közlemények 74. (2003) 1–2. sz. 257–268. Ezen kívül még egy datálatlan programszöveg található itt: [Dessewffy Emil:] Igénytelen nézetek a’ Conservativ pártnak alakitása, erö sítése, ’s általa a’ reformok elére állott Kormány alkotmányos müködéseinek sikeresitésére elkerülhetlenül szükséges országos többségnek megszerzése eránt. MTA KIK Kt., K304/9 (egy ismeretlen ceruzás feljegyzés szerint: 1846. okt. 31. után).
