Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Rácz György: Történetírás és levéltár
49 Rácz György TÖRTÉNETÍRÁS ÉS LEVÉLTÁR Amikor 1867-ben a magyar történettudomány akkori vezető tudósai megalapították a Magyar Történelmi Társulatot, és elindították a Századok at, kétségkívül meg voltak győződve arról, hogy igazi történetírás nem létezik levéltár nélkül. A társulati közgyűlés által elfogadott alapszabály is kimondta, hogy a levéltárak tanulmányozása és ismertetése fontos feladat.1 Az 1867. júliusi Századok „tartal mára s irányára” vonatkozó szerkesztőségi közlemény, mely a Tárcza rovatban jelent meg, szintén kimondja: „folytonos tekintettel leszünk a hazai levéltár-ügyre” és, hogy ennek megvalósítása sikeresen megtörténhessen, az ügy barátainak szíves közreműködését kérik: értesítsék a Századok szerkesztőjét a környékükön fölme rülő történelmi vagy régészeti fölfedezésekről, köz-, családi- és magánlevéltárak, gyűjtemények tartalmáról, állapotáról.”2 Az alapítók meg voltak győződve arról, hogy a levéltárak addig ismeretlen anyagainak feltárása, közlésével egybekötött kritikai megrostálása a záloga a történész munka valódi tudománnyá válásának. A társulati tagok az első években, évtizedekben nagy gondot fordítottak a levéltári iratok felmérésére. Vidéki kirándulásokat, ma azt mondanánk, kutató utakat szerveztek, és ilyen utak alkalmával felmérték a meglátogatott városokban lévő megyei, városi, egyházi, családi levéltárakat. Tevékenységük főként a családi levéltárak vonatkozásában volt jelentős, melyek ekkoriban nem tartoztak semmiféle „hivatalos” felügyelet alá.3 A Századok megindítása döntő szerepet játszott abban is, hogy a történetírás professzionalizációja Magyarországon is úgy történt, ahogy Nyugat-Európában végbement: a levéltári kutatásokon alapuló történetírás lett 1 „a hazai történettudomány minden ágának művelése, megkedveltetése, és iránta minél szélesbkörű érdekeltség ébresztése [... ] nemcsak a történettudományi dolgozatok írása és kiadása: hanem nyilvános gyűlések és kirándulások tartása, levél- és könyvtárak, műemlékek tanulmányozása és ismerte tése által törekszik.” Glatz Ferenc: A Magyar Történelmi Társulat megalakulásának története. Századok 101. (1967) 264. (Kiemelés tőlem – R. Gy.) 2 Kiemelés az eredeti szövegben: Századok 1. (1867) 82. Újraközli Glatz Ferenc: Szerkesztőségi munka az induló Századoknál. Századok 101. (1967) 679. 3 A Századokban megjelent beszámolók alapján összefoglalta: A magyar levéltártörténet kronológiája 1000–2000. Szerk. Dóka Klára, Müller Veronika, Réfi Oszkó Magdolna. Bp. 2000. 169. Az egykori magánlevéltárak létére és anyagára sok esetben egyetlen forrás a Századokban megjelent kirándulási beszámolók anyaga.
