Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 428 A későbbi gúnyrajzokon az erőszaktevő szerepét kapták a szövetségesek férfi figurái vagy katonái. Általában a brit erőszakoskodik az ellenséget jelképező nővel, de akár a szövetségesével is. Ugyanolyan erőszakos a legyőzött francia hölggyel, mint a saját gyarmatain élő indiaiakkal. Általában a barbarizmus csúcsának számított és számít ma is a nők elrablása és megerőszakolása, így nem csoda, hogy ezzel az eszközzel szívesen éltek a lapok munkatársai.66 Ekkor már nem félelemkeltésre, hanem a gyűlölet szítására törekszenek. Ezen a képtípuson – mint általában a karikatúrákon – a nő nem csupán a megerőszakolt nőket jelképezi, ami háborúk alatt tömeges és valós jelenség volt, hanem az egész ország ellen elkövetett agressziót. Hasonlóképpen az ellenség lejáratása volt a célja azoknak a képeknek, melyeken John Bull ittasan a whiskysüveg, a bolsevik pedig a vodka társaságában vagy alkoholfogyasztás közben láthatók, illetve étteremben vagy mulatóban veszekednek az antantot megszemélyesítő figurák. Az italozás Sztálint és Churchillt jellemezte leginkább, a hőstettek helyett a képek szerint az antant országokat perszonifikáló személyek inkább alkoholt fogyasztanak és egymással flörtölnek, tehát kevésbé veszélyesek, főként, ha a katonákat is „feltöltik” a roham előtt vodkával. 67 Az ellenség erejét, tehetségét becsmérelik, teszik nevetségessé azok a képek is, amelyeken az ellenség bohócként, cirkuszi jelenetben vagy gyermekjátékot megformázó bábuként jelenik meg. Ezt a humoreszközt a magyar lap rajzolói gyakrabban használták, mint a németé, ahol egy cirkuszi külön lapszámon kívül alig éltek az alkotók ezzel a módszerrel. A Magyarság előszeretettel ábrázolta őket bohócként – aki már önma gában a „valóság” túlzó, karikaturisztikus lenyomatát reprezentálja – vagy sikertelen bűvészként, amit általában katonai akcióik minősítésére használt. Bűvészmutatvány lenne, úgymond, ha nyernének, komolytalanok ők maguk és a próbálkozásaik is, mint a színpadi mókamesterek – sugallják az olvasónak a rajzolók. 68 Marianne. Ekkor „Az aratás” című képen Német Michel – a németeket megtestesítő alak – már learatta a búzát, kévéin a „Franciaország”, „Belgium”, „Norvégia”, „Hollandia” feliratok szerepelnek, a rajz másik képkockáján Marianne szakadt ruháit és sapkáját már csak egy madárijesztő viseli (Ošišani jež, 1940. júl. 27. 8.). 66 Plum, A.: Die Karikatur im Spannungsfeld i. m. 127. 67 Sztálin és Churchill: Kladderadatsch, 1941. aug. 3. 435.; Drótkefe, 1943. jún. 4. 5. Churchill whisky-tengerbe merül el az Unicum jól ismert plakátját utánzó karikatúrán, melyen az italos üvegre egy Dávid-csillag került: Uo. 1942. ápr. 10. 1. 68 Magyarság, 1940. máj. 21. 9.; Kladderadatsch, 1944. ápr. 9. 173.; Magyarság, 1944. máj. 31. 6. (átvétel a Kladderadatschból). A berlini lap cirkuszi különszáma: 1942. jan. 11.
