Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: Karikatúrák a propaganda szolgálatában (1939–1944)
KARIKATÚRÁK A PROPAGANDA SZOLGÁLATÁBAN (1939–1944) 414 augusztus 30.) két kép emlékezik meg, melyeken a nap, a napsugarak megjelenítése a közös motívum. Az egyiken a napon kívül egy jobb kezet és Erdély címerét láthatjuk, míg a másikon egy magyar zászlót és az ismét Magyarországhoz tartozó területet térkép formájában, amit virágok borítanak.21 A kisantant országok ábrázolására példa „Szerbia” lerohanása: a szerb alak véres tőrrel üldöz egy tankot (legalábbis azt hiszi), miközben a „valóságban” az országba betörő harckocsik kergetik őt. 22 A délszláv katona kézifegyvere jelentősen elmaradottabb, mint a tengelyhatalmak harci gépei, így – a kép üzenete szerint – nem indul jó esélyekkel harcba. Mind a Drótkefe, mind pedig a Magyarság közölt olyan rajzokat, amelyeken német katonák kisöprik a nem odavaló elemeket a Balkánról: előbbin tőrrel ábrázolt fegyvereseket, utóbbin patkányként ábrázolt zsidókat és briteket. 23 A kisantant országok vezetői közül Edvard Beneš csehszlovák elnök volt az a politikus, aki a legtöbbször szerepelt, de mivel általában nem egyedül, hanem nyugati szövetségeseivel együtt, ezért a legtöbb őt is ábrázoló karikatúrát a későbbiekben mutatjuk be. Egyedül csupán „Az örök méregkeverő” képében tűnt fel, aki a kétfarkú cseh oroszlánt, az ország címerállatát uszítja a tengelyhatalmak ellen, azonban a vadállat igen sovány, megjelenése nem félelmet keltő, s nem valószínű, hogy kibír még egy mérgező adagot. Halálos méregként az „uszitás” szó olvasható, amelyet Beneš keverget, s amit meg akar az oroszlánnal etetni. 24 A Drótkefe a többi magyar nyelvű humoros sajtótermékhez képest jelentősen többször ábrázolta – Benešen kívül – a románokat, 19. századi, általuk sérelmesnek tartott megnevezésüket, az oláhot használva. Vonásaik, ábrázolásuk is azonos a 19. századi karikatúrákéval, ami civilizálatlanságot, elmaradottságot, barbárságot volt hivatott sugallni.25 A román flottát például a Drótkefe tudósítója szerint egy kis csapat bocskoros, hosszú hajú, kucsmás férfi alkotja, akik teknőben, fakádban és dézsában eveznek kézi erővel. A „Nehéz eset” című képen pedig a kucsmás-bocskoros román alak háborog a „Délkelet Európa kávéház” előtt: „Hogy majd le kell vetnem a bocskort, ha én is be akarok ide ülni... Hát már a Balkánból is Európát csinálnak?” 21 Magyarság, 1940. szept. 4. 5., illetve 1940. szept. 3. 11. 22 Uo. 1941. ápr. 18. 8. A karikatúra akkor látott napvilágot, miután – a német támadást követően – Magyarország területeket foglalt vissza déli szomszédjától. Korábbi és kevésbé patetikus hangvételű rajzon a „revízió” kását kerülgeti a „Románia” macska. Drótkefe, 1940. aug. 16. 3. 23 Uo. 1941. ápr. 18. 1.; Magyarság, 1941. ápr. 19. 8. 24 Uo. 1942. jún. 6. 9. 25 Tamás Ágnes: Nemzetiségek görbe tükörben. 19. századi nemzetiségi sztereotípiák Magyarorszá gon. Pozsony 2014. 158–161.
