Századok – 2017

2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak

DEVEScOVI BALÁZS 401 a városba, a várhegyen át [...]. Délelőtt rendesen kertjében dolgozott, írta röpira­tait és vezércikkeit. Itt látogatta meg Bluntschli, aki jól jegyezte meg, hogy e nagy kilátás hatását érezni lehet iratain. Egészen családjának élt s gyermekei nevelésé­nek. Szabadon nevelte őket, keveset korlátozta vágyaikat, örvendett jó kedvöknek s edző mulatságaiknak. Maga is részt vett játékaikban feleségével s Trefortékkal együtt, kivel sógorságban volt, s gyermekeik is együtt nőttek.” 47 A panorámát bizonyára maga Eötvös is kedvelte, különben nem írta volna Szalaynak 1851 szilveszterén a frissen elkészült villáról: „Te minden svájci praxi­sod dacára a mászásnak nem nagy barátja vagy, ha egyszer feljöttél volna, jól érez­néd magadat a kis szobákban, melyeknek minden ablakából oly nagyszerű kilátás nyílik”.48 Fiának, Lorándnak 1867. december 12-én írt levelében annak a tudo ­mányos pályát illető választását helyeselve elmélkedett a valódi nyugalomról. Ezt a pár sort választotta Siklóssy László az Eötvösről szóló emlékezése díszéül, mivel részéről ebben találta meg a Svábhegy Eötvös által adott apotheozisát: A nyugalom egymaga még nem boldogít. Leheverni kényelmesen a pam­lagon, szobájában, minden kellemetlenség nélkül, még nem nagy élvezet. Jólesik az is, ha elfáradtunk, s mert én is fáradt vagyok, nem kívánok mást; de még koromban is a nyugalom maga sokára nem elégíthet ki. De pi­henni egy magas tetőn, honnan határtalan kilátás nyílik, vagy pihenni a hajó fedezetén, mely duzzadt vitorlákkal továbbhalad, s míg semmi idegen zaj nem bánt, míg minden zavaró érintkezéstől mentek vagyunk, végetlen tért látni magunk alatt, egy dicső látkört fogni fel, egy tekintettel, vagy míg magunk nem mozdulunk, érezni, hogy haladunk: – ez már a legfőbb gyönyör, s ilyent csak a tudományos foglalatosság adhat. A legszebb, a leg­háladatosabb, s az, mely szabad férfihoz legméltóbb. És azért örülök, hogy ezt választád magadnak, s azon pályán jársz, melyet én, ha hajlamaimat követhettem volna, soha nem hagytam volna el. 49 Eötvös 1864. szeptember 11-i naplófeljegyzéséből tudhatjuk, ez a környék még ek­kor falusias volt. Harmadik leányuk, Mariska születés- és nevenapját ünnepelték: 47 Voinovich G.: Báró Eötvös József i. m. 284–285. 48 Eötvös J.: Levelek i. m. 220. 49 Uo. 514.

Next

/
Thumbnails
Contents