Századok – 2017
2017 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Devescovi Balázs: Eötvös József svábhegyi nyaralóhelye: az Eötvös-villa és a Karthausi-lak
EÖTVÖS JÓZSEF SVÁBHEGYI NYARALÓHELYE: AZ EÖTVÖS-VILLA ÉS A KARTHAUSI-LAK 388 Eötvös József emigráció utáni magyarországi élete külső körülményeit az életrajzok feltűnően hiányosan ismertetik. A leggyakrabban idézett információk Voinovich Gézától származnak, és alapvető tévedésekhez vezettek. Noha Voinovich világosan kényelmes nyári-lakként említi a svábhegyi Eötvös-villát, esetleg amiatt, hogy nem szól másik fővárosi lakásról, vagy a korabeli szokások alapvetően hiányos ismerete révén, talán elsősorban Belia György dolgozatának köszönhetően, az a hibás hiedelem rögzült, hogy az emigráció után Eötvös állandó fővárosi lakhelye a Svábhegyen volt, és csupán 1867 után, második miniszterségével járó bokros teendői miatt lett a svábhegyi villa már csak nyaralója vagy hétvégi pihenőhelye, hiszen kénytelen volt Pestre áttenni állandó lakását.4 Belia ezt írta erről: „1867 előtt még megtehette, hogy hetenként egyszer vagy kétszer járjon le a városba: a Politikai Hetilapot is a hegyen szerkeszti, és a választási harc idején sem mozdul ki gyakran rejtező helyéről. A kiegyezési kormány minisztere azonban már nem gyalogolhat mindennap le a hegyről és föl a hegyre, nem azért, mert átallja, hanem mert idejéből nem futja, s gyomorbaja meg tüdőbaja is szorongatja.”5 Ráadásul némi kava rodáshoz vezetett a tárgyról született különböző írásokban, hogy Eötvös svábhegyi telkén két ház is állt, az északi végén a mai Eötvös út 12–14. táján az Eötvös-villa, és a délin a mai Karthauzi utca 14. szám alatt a Karthausi-lak. Belia György úgy tartja, Eötvös Frivaldszkynál találta ki 1845 nyarán, hogy magának is építtet egy nyaralót a Svábhegyen: „Ebben az időben a Svábhegynek a Városkút körüli részén még igen kevés épület van; Frivaldszky Imrének, a kiváló természettudósnak háza a legrégebbiek közül való a Svábhegyen: Frivaldszky 1838-ban vásárolta a telket, melyről a telekkönyv úgy tudja, hogy már 1836 előtt ház állott rajta. Ebben lakik Eötvös egy ideig, s itt kap kedvet arra, hogy ő is építtessen nyaralót a Svábhegyen.”6 A Svábhegyről 1929-ben megjelent monográfiá jában Siklóssy László azt írta, magának „az Eötvös-villának eredetét is homály fedi”: „A hagyomány szerint ezt az objektumot eredetileg Trefort Ágost [...], Eötvös kebelbarátja és dolgozótársa vette meg, minden valószínűség szerint még a szabadságharc előtt. Trefort e helyen eleintén vendégül látta Eötvöst. A szabadságharc letörése után együtt mentek külföldre utazni. Innen az ötvenes évek 4 Eötvös utolsó pesti lakásáról lásd Devescovi Balázs: Eötvös József elfelejtett pesti Erzsébet téri lak helye: a Sina-ház. Aetas 31. (2016) 2. sz. 104–111. 5 Belia György: Eötvös József pesti és budai lakásai. In: Beszélő házak és tájak. Szerk. Hatvany Lajos és Gink Károly. Bp. 1989. 186. 6 Uo. 183.
