Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 382 Endre Lászlót tartotta.136 Ám nem sokkal később már nemcsak hozzászólásaival gyarapította az összejöveteleket, hanem önálló előadással is. 1929-es szereplése ráadásul szezonnyitó vitaülés volt, így az egyetemi ifjúság igen nagy számban vett részt rajta, vagyis megkülönböztetett figyelem övezte az előadást. Nem haszontalan hosszabban foglalkozni a Bajcsy-Zsilinszky húszas évek végi reformterveit és azok hangsúlyeltolódásait egyaránt jól érzékeltető esemény nyel. Vigh Károly szerint az előadó „síkra szállt az általános és titkos választójogért, a politikai demokráciáért, a szabadságjogokért, a radikális földreformért, és a kisemberek védelmében javasolta a parasztság, munkásság és értelmiség szervezett együttműködését”.137 Az irányában általában nem ellenséges Budapesti Hírlap részletes beszámolója azonban nem egészen erről tudósít: „Zsilinszky Endre elgondolása szerint a külön-külön megszervezendő társadalmi osztályokat egy nagy egységes nemzeti táborban kell egyesíteni. Magyarországon nincs szerves kapcsolat a dolgozó rétegek között. Az egyes társadalmi osztályok önmagukban is teljesen szervezetlenek, különösen a magyar parasztság. Ezzel szemben nálunk túlméretezett kapitalista feudalizmus van, amelynek előretolt őrse a bankkapitalizmus, amely ebben az országban mindent a kezében tart. A magyar lélek emelkedettebb annál, semhogy apró zsebérdekek előtérbe állításával kapható volna szervezkedésre: az igazi magyarságot és pedig különösen a magyar parasztot csak magasan szárnyaló hazafias nemzeti programmal lehet megnyerni. Amit az olaszok a fasizmussal megcsinálták, Magyarországon sokkal tökéletesebben meg lehetne és meg kellene csinálni és meg is fogjuk csinálni. Elsősorban a politikai, az érdekképviseleti és a termelési organizációt kell megcsinálni a dolgozó tömegeknek és azután az osztályonként megszervezett népet egységes nemzetté kell magasítani. Az ifjúságnak főképpen ez kell, hogy a célja legyen. A magyar ifjúság nem foglalhat helyet a különböző ál-nacionalista szervezetekben, annál kevésbé a szociáldemokrácia táborában, amely a nemzetnek csupán elenyésző töredékét foglalja magában. De még kevésbé állhat a magyar ifjúság az úgynevezett demokrácia sorába sem, amely lelkileg teljesen távol áll a magyar föld népétől, a magyar föld zömétől. A demokrácia különben is titkosan, vagy nyíltan mindenkor a leghívebb kiszolgálója a kapitalizmusnak. A magyar ifjúság célul csak a magyar faj egészét állíthatja maga elé. Ezután pár szóval a 136 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A magyar harminc évesek. Előörs, 1928. szeptember 30. 1–4. 137 Vigh K.: Bajcsy-Zsilinszky i. m. 99.
