Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A fajvédő párttól a nemzeti radikalizmusig. Bajcsy-Zsilinszky Endre pályaképe 1926 és 1931 között. I. rész
A FAJVÉDŐ PÁRTTÓL A NEMZETI RADIKALIZMUSIG 376 kapcsolatokat, sőt némiképp felértékelte Magyarország fontosságát Rómában. 104 Az Előörs számai mindazonáltal arról tanúskodnak, hogy a volt fajvédőpártiak közti ellentétek – és a közismert „búcsúlevél”105 – ellenére Bajcsy-Zsilinszky ele inte kifejezetten bizakodó volt Gömbös kormánybeli szerepvállalását illetően. 106 Sőt – a képviselőházi napló szerint –, később még miniszterelnökségét is reménykedve fogadta.107 S bár hajdani vezéréhez képest más utat választott, a „légüres tér” nem volt egészen üres, hiszen egyrészt fontos kormányzati kapcsolatok, másrészt ideológiai tartalmak is megmaradtak Bajcsy-Zsilinszky számára. 108 Az bizonyosan állítható, hogy a kampány alatt megbetegedett politikus 1927-es – Vass József által anyagilag támogatott – olaszországi gyógykezelése alatt már dolgozott egy nagyszabású reformterven, noha ebből aligha vett át mindent 1930-as programkönyvébe. Bajcsy-Zsilinszky 1927-ben még úgy vélte, hogy „a nemzetközi zsidó nagytőke” szervezi és működteti az „arany internacionálét”, a pénzzel megvesztegethetetlenek számára pedig „vörös internacionálét” tart fenn. „E három hatalmas szervezettel”, a megvett hadakkal és az „aljas szórakozóhelyek minden lélekbomlasztó miazmájával: az Antikrisztus egész megszervezett és csodálatosan felszerelt hadseregével” kell a belső erőtlenség által is gyötört keresztényeknek megküzdeni – vélekedett. 109 három hónappal később, a Magyarság hasábjain is hasonlóan fogalmazott, az Ady-vitához kapcsolódó cikkében. Az írását Duce-idézettel záró politikus nem értett egyet sem a zsenikultuszt ápoló (liberális) Fenyő Miksa, sem a destrukciót emlegető (konzervatív) Szász Károly álláspontjával, és bár inkább Szászék felé 104 Vö. Kerepeszki Róbert: horthy Miklós mohácsi beszéde, 1926: Emlékezethely a politikai gondolkodásban és a nemzetközi kapcsolatok történetében. In: A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti és módszertani alapjai. Szerk. S. Varga Pál – Száraz Orsolya – Takács Miklós. Debrecen 2013. 315. 105 Bajcsy-Zsilinszky Endre: Nyílt levél Gömbös Gyulához. Előörs, 1928. szeptember 16. 1–4. 106 Vö. Bajcsy-Zsilinszky Endre: honvédelem. Előörs, 1929. október 26. 1–3.; Gömbös Gyula nagytakarítást tart. Előörs, 1930. május 3. 4. 107 Lásd pártja nevében tett parlamenti deklarációját. KN 1931. XI. 107–110. (1932. okt. 12.) 108 Kiss (F) József szerint Bajcsy-Zsilinszky „a Szózat megszűnése, az 1926 decemberében Derecskén elszenvedett választási vereség és a MOVE-ban betöltött elnöki tisztségéről történt lemondás után – időlegesen – politikai légüres térbe került, melyből csak akkor tudott végérvényesen kitörni, amikor a feltörekvő – nemzeti alapokon létrejött, de az 1920-as évek végére egyre nagyobb szociális érzékenységet mutató – új nemzedék létrehozta a maga szervezeteit, s megindult a mozgalommá tömörülés a népiek soraiban.” Kiss (F) József: A pályakezdő Szabó Pál és az Előörs. Szolnoki Tudományos Közlemények XIII. (2009) 4. 109 Bajcsy-Zsilinszky Endre: A kereszténység válsága. Uj Élet, 1927. március 57–61.
