Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai

A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 344 tagok közül gr. Béldi Ákos Kolozs megyei főispán, br. Bornemisza Károly Szolnok-Doboka megyei főispán, gr. csáky Zénó (1840–1905), gr. csáky Albin kultuszminiszter fivére, 1895-től Szepes megye főispánja, br. Fejérváry Géza hon­védelmi miniszter, br. Fiáth Miklós Fejér megyei főispán, br. Kemény Kálmán, aki 1895-ig volt Alsó-Fehér megye főispánja, valamint gr. Wass Albert volt, aki a többiekkel ellentétben nem töltött be 1867 után kormányzati pozíciót.120 Az em ­lített hét választott tag valamennyi név szerinti szavazáson részt vett és a kor­mány egyházpolitikai törekvéseinek védelmezőjeként szavazott. 1894–1895-ben számos szavazáson részt vett és szintén mindig a kormány érdekében szavazott még br. Jósika Samu. Az Országgyűlési almanachban szereplő életrajza szerint államtitkári állásáról azért mondott le 1894 májusában, hogy a főrendiházban az egyházpolitikai reformjavaslatokat megszavazhassa.121 Jósikát, aki az erdélyi katolikus státus igazgatótanácsának alelnöke volt, egyháza részéről bírálatok ér­ték szavazatai miatt.122 Még javában tartott az egyházpolitikai reformok ország ­gyűlési vitája, amikor 1895 elején a Bánffy-kormányban a király személye körüli miniszter lett.123 Ezt követően is támogatta a főrendiházi szavazásokon az egy ­házpolitikai javaslatokat. Hasonlóan tett br. Eötvös Loránd, aki 1894 folyamán, vallás- és közoktatásügyi minisztersége előtt és alatt szintén részt vett a szavazá­sokon, és természetesen a kormány által szorgalmazott egyházpolitikai rendezés­re voksolt. Gr. Zichy Antal apjával, az örökös jogon tag gr. Zichy Pál Ferenccel ellentétben szintén a törvényjavaslatok mellett szavazott.124 A törvényjavaslatok elfogadása mellett szavazó választott tagok közé tartozott még br. Huszár Károly (1859–1912) erdélyi földbirtokos, az azonos nevű kormánypárti képviselő fia, aki 1895-ben minden név szerinti szavazáson részt vett. 120 A reformkorban az erdélyi udvari kancellárián, illetve főkormányszéknél titkár volt, azt követő­en földbirtokán gazdálkodott. 121 Ogy. almanach 1897–1901. i. m. 134. Jósika az államtitkárrá kinevezését követően, 1893 elején mondott le országgyűlési képviselői man­dátumáról. Lásd Jónás Károly – Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848–2002. Almanach. Bp. 2002. 238. Főrendiházi tagsági joga gyakorlásának feléledését azonban csak később, 1893 végén vagy 1894 elején kezdeményezte. Tagsági jogát az országgyűlés 1894 februárjában kezdődő harma­dik ülésszakától gyakorolhatta. FN 1892–1896. III. 1894. jan. 6. (41. ülés) 61.; FI 1892–1896. VII. 369. sz. 137. 122 Báró Jósika Samu, Őfelsége személye körüli miniszter. Vasárnapi Ujság, 1895. január 27. 50. 123 1898-ban lemondott a miniszterségtől, visszavonult a politikai élettől, és csak 1910-ben reakti­válódott a főrendiház alelnöki posztjára kinevezést nyervén. 124 Ogy. almanach 1897–1901. i. m. 114., 141.

Next

/
Thumbnails
Contents