Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 344 tagok közül gr. Béldi Ákos Kolozs megyei főispán, br. Bornemisza Károly Szolnok-Doboka megyei főispán, gr. csáky Zénó (1840–1905), gr. csáky Albin kultuszminiszter fivére, 1895-től Szepes megye főispánja, br. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter, br. Fiáth Miklós Fejér megyei főispán, br. Kemény Kálmán, aki 1895-ig volt Alsó-Fehér megye főispánja, valamint gr. Wass Albert volt, aki a többiekkel ellentétben nem töltött be 1867 után kormányzati pozíciót.120 Az em lített hét választott tag valamennyi név szerinti szavazáson részt vett és a kormány egyházpolitikai törekvéseinek védelmezőjeként szavazott. 1894–1895-ben számos szavazáson részt vett és szintén mindig a kormány érdekében szavazott még br. Jósika Samu. Az Országgyűlési almanachban szereplő életrajza szerint államtitkári állásáról azért mondott le 1894 májusában, hogy a főrendiházban az egyházpolitikai reformjavaslatokat megszavazhassa.121 Jósikát, aki az erdélyi katolikus státus igazgatótanácsának alelnöke volt, egyháza részéről bírálatok érték szavazatai miatt.122 Még javában tartott az egyházpolitikai reformok ország gyűlési vitája, amikor 1895 elején a Bánffy-kormányban a király személye körüli miniszter lett.123 Ezt követően is támogatta a főrendiházi szavazásokon az egy házpolitikai javaslatokat. Hasonlóan tett br. Eötvös Loránd, aki 1894 folyamán, vallás- és közoktatásügyi minisztersége előtt és alatt szintén részt vett a szavazásokon, és természetesen a kormány által szorgalmazott egyházpolitikai rendezésre voksolt. Gr. Zichy Antal apjával, az örökös jogon tag gr. Zichy Pál Ferenccel ellentétben szintén a törvényjavaslatok mellett szavazott.124 A törvényjavaslatok elfogadása mellett szavazó választott tagok közé tartozott még br. Huszár Károly (1859–1912) erdélyi földbirtokos, az azonos nevű kormánypárti képviselő fia, aki 1895-ben minden név szerinti szavazáson részt vett. 120 A reformkorban az erdélyi udvari kancellárián, illetve főkormányszéknél titkár volt, azt követően földbirtokán gazdálkodott. 121 Ogy. almanach 1897–1901. i. m. 134. Jósika az államtitkárrá kinevezését követően, 1893 elején mondott le országgyűlési képviselői mandátumáról. Lásd Jónás Károly – Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei 1848–2002. Almanach. Bp. 2002. 238. Főrendiházi tagsági joga gyakorlásának feléledését azonban csak később, 1893 végén vagy 1894 elején kezdeményezte. Tagsági jogát az országgyűlés 1894 februárjában kezdődő harmadik ülésszakától gyakorolhatta. FN 1892–1896. III. 1894. jan. 6. (41. ülés) 61.; FI 1892–1896. VII. 369. sz. 137. 122 Báró Jósika Samu, Őfelsége személye körüli miniszter. Vasárnapi Ujság, 1895. január 27. 50. 123 1898-ban lemondott a miniszterségtől, visszavonult a politikai élettől, és csak 1910-ben reaktiválódott a főrendiház alelnöki posztjára kinevezést nyervén. 124 Ogy. almanach 1897–1901. i. m. 114., 141.
