Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
TóTH-BARBALIcS VERONIKA 335 1889-ben az Akadémia elnökévé választották, 1894 júniusa és 1895 januárja között vallás- és közoktatásügyi miniszterként képviselte a kormányt az egyházpolitikai törvényjavaslatok vitájában. Voltak olyan negyven év alatti arisztokraták is, akik főrendiházi tevékenységükkel érdemelték ki a választott tagok közé kerülést, illetve a főrendiház nem akarta nélkülözni a jövőben sem munkáját. Br. Rudnyánszky József (1855–1933) 1876-tól volt a főrendiház tagja, két évvel később a ház egyik jegyzőjévé választották, és ezt a tisztséget majdnem harminc éven át, 1907-os háznaggyá választásig folyamatosan ellátta.72 Jogi (ügyvédi) végzettséggel rendelkezett, és a kultuszminisztériumban titkárként, a magyar királyi államvasútaknál felügyelőként dolgozott, majd 1888-ban a vallási és tanulmányi alapokat felügyelő és ellenőrző bizottság előadójává nevezte ki az uralkodó.73 Rudnyánszky (egyéb bizott sági tagságai mellett) hosszú ideig (1887–1910) a főrendiház pénzügyi bizottságának jegyzője volt, és két országgyűlés alatt (1892–1896, 1906–1910) a gazdasági bizottság jegyzőségét is ellátta. 1883-tól a közösügyi bizottságban is jegyzőként működött. A főrendiházi szakbizottságokat egyesítő hármas bizottságnak, továbbá az igazoló és a mentelmi bizottságnak egyaránt aktív tagja volt. 74 Őrgr. Pallavicini Ede − Mailáth György országbíró, 1865-től 1883-ig főrendiházi elnök veje − 1872-től 1881-ig főrendiházi jegyző volt. 1869–1880 között a pénzügyminisztérium tisztviselőjeként, majd több pénzintézet és iparvállalat igazgatósági tagjaként szerzett pénzügyi hozzáértésének a főrendiház is hasznát látta: Pallavicini a gazdasági bizottság számvizsgáló albizottságának tagjaként hosszabb időn át végezte a főrendi ház számadásainak felülvizsgálatát.75 Emellett az igazoló bizottságnak is tagja volt.76 A későbbiekben több alkalommal a delegációban a 72 Az 1906-dik évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés főrendiházának naplója. I–III. (1906-dik évi május hó 19-ére hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Bp. 1906−1910. (a továbbiakban: FN 1906–1910.) II. 1907. okt. 12. (24. ülés) 1–2. 73 Sturm-féle országgyűlési almanach 1901–1915. Rövid életrajzi adatok az országgyűlés tagjairól. Szerk. Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc. Bp. 1910. (a továbbiakban: Ogy. almanach 1910–1915.) 162–163. 74 Új országgyűlési almanach 1887–1892. Rövid életrajzok a főrendiház és a képviselőház tagjairól. Szerk. Sturm Albert. H. é. n. [Bp. 1888.] (a továbbiakban: Ogy. almanach 1887–1892.) 147. 75 Pallavicini a pénzügyminisztériumi szolgálat után 1880-tól a Magyar Hitelbank vezérigazgatója, majd 1900-tól elnöke, az 1910-es években a Ganz gyár és számos más vállalat elnöke, továbbá az OMGE alelnöke volt. Ogy. almanach 1910−1915. i. m. 161−162. 76 Ogy. almanach 1887–1892. i. m. 146.
