Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Hermann Róbert: Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a Századok hasábjain
AZ 1848–1849. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A SZÁZADOK HASÁBJAIN 32 tanulmány sok tekintetben új képet festett Noszlopy Gáspár alakjáról.33 Igaz, a for rásközlési módszer meglehetősen vitatható volt, hiszen ha valaki a teljes forrásra volt kíváncsi, továbbra is kénytelen volt az eredeti szöveghez visszanyúlni. (Sajnos, Vörös Károly a későbbiekben is folytatta ezt a fajta szemelvényes forrásközlési gyakorlatot, az általa így publikált emlékezések egy részének mindmáig nincs teljes közlése). Noha a korszak magyar történetírásáról viszonylag ritkán szoktunk dicsérő szavakat ejteni, kétségtelen, hogy 1948–1956 között több 1848–49-cel foglalkozó tanulmány jelent meg a Századok hasábjain, mint 1919 és 1945 között összesen; s ha lehántjuk róluk a korszakban kötelező sallangokat, többségük máig is használható. Ha az ezt követő időszak publikációit vizsgáljuk, jól érzékelhető az 1848– 49-es tematika visszaszorulása. Az 1957–1968 közötti időszakban félannyi tanulmány és forrásközlemény jelent meg a korszakról, mint 1948–1956 között. Az 1969–1979 közötti bő évtizedben is kevesebb volt az ilyen tárgyú közlemények száma, és csak az 1980–1990 közötti évtizedben haladta meg az 1948–1956 közötti időszakban publikáltakét. 1957–1968 között a korszakkal foglalkozó tanulmányok szerzői között új nevekkel is találkozunk (Pach Zsigmond Pál, Borus József, Varga János, Sárközi Zoltán, Niederhauser Emil), bár ők már korábban is írtak a lapba, de vagy nem 1848-as témában alkottak, vagy csupán a recenziós rovatban szerepeltek. E korszakban megjelent tanulmányok közül három gyakorolt igen komoly hatást (jellemző módon mindegyik félúton mozgott a tanulmány és a forrásközlemény között). Az első Pach Zsigmond Pálnak Görgei 1849. augusztusi szerepét vizsgáló, orosz külügyi levéltári anyagot is publikáló tanulmánya, amelyben az aradi vár feltétel nélküli kapitulációjának felelősségét is Görgei nyakába akarta varrni. 34 A következő Andics Erzsébetnek az osztrák minisztertanácsi anyag alapján írott munkája, amelyben azt bizonygatta, hogy ha Görgei nem sieti el a fegyverletételt, az osztrák kormányzatnál kedvezőbb feltételekre számíthatott volna.35 Végül 33 Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései. Századok 87. (1953) 319–378. A szöveg teljes közlését lásd Noszlopy Antal: Önéletrajz. In: „Mi volt Magyar Ország, mi volt szabadsága...” Emlék iratok. Vál. és s. a. r. Forrai Ibolya. Negyvennyolcas Idők II. Néprajzi Múzeum. Bp. 1999. 137–295. 34 Pach Zsigmond Pál: Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából. Századok 91. (1957) 198–226. Újabb közzététele: Görgey, Világos után. (Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából). In: Pach Zsigmond Pál: Történetszemlélet és történettudomány. Bp. 1977. 354–391. 35 Andics Erzsébet: 1849 augusztus. (Ismeretlen adalékok az 1848–49-es magyar forradalom és sza badságharc végnapjairól). Századok 99. (1965) 425–454. Változatlan szövegű, de a függelékben közölt okmányokat elhagyó újraközlése: 1849 augusztus. Ismeretlen adalékok az 1848–49-es
