Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth-Barbalics Veronika: A magyar főrendiház választott tagjai
A MAGYAR FŐRENDIHÁZ VÁLASZTOTT TAGJAI 314 azonban a tekintetben, hogy a törvényhozásban helyet kapjanak-e, illetve milyen mértékben a választott tagok. A választást szorgalmazó tervek többségében a törvényhatóságok általi választás szerepelt, amelyet többnyire egy arisztokratikus jellegű második kamara kiegészítésére alkalmaztak volna, és csak kevesen voltak azok, akik kizárólagosan ezen az alapon szerveződő felsőházat kívántak. A kevesek közé tartozott az emigrációban élő Kossuth Lajos, aki visszaemlékezése szerint már 1848-ban, forrással bizonyíthatóan az 1850-es évektől a törvényhatóságok választott küldötteiből álló második kamara mellett foglalt állást, és a kiegyezés után is többször írt a második kamara népképviseleti alapra helyezett törvényhatósági gyűlések választott szenátussá való átalakításáról. Ezzel a törvényhozás mindkét házának népképviseleti jellegét, valamint a népképviselet és az önkormányzati elv összhangját kívánta biztosítani.7 A függetlenségi érzelmű Pártos Béla 1882-ben azt hangsúlyozta, hogy a törvényhatóságok általi választás a nemzeti bizalom kifejezésének egyetlen módja.8 1883−1884-ben az aktuális poli tikai helyzethez alkalmazkodva azonban mind Kossuth, mind Pártos átmenetileg beérte volna azzal, ha a főrendiházban a főispánok helyét a megyék által választott követekkel töltik be.9 A Balközép Párt 1868 és 1872 között programjaiban, válaszfelirati javaslataiban „az egymást felváltó kormányok változásaitól független” és „a közvéleménnyel [...] közvetlen és folytonos összeköttetésben” álló felsőház létrehozását szorgalmazta.10 Ezek a javaslatok feltehetően a törvényhatóságok által választott felsőházi tagságra utaltak anélkül, hogy a megvalósítás módjára kitértek volna. Meczner József földbirtokos, egyházi gondnok a Balközép sajtóorgánumában, az Ellenőr ben 1870-ben megjelent cikkében olyan felsőházat java solt, amelynek tagjai harmadát a kormány nevezi ki, kétharmadát a népképviseleti alapon választott megyei bizottmányok választják. Ez utóbbiak tagságában 7 Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Lajos és a főrendiház polgári átalakítása. In: História mezején. A 19. század emlékezete. Tanulmányok Pajkossy Gábor tiszteletére. Szerk. Deák Ágnes – Völgyesi Orsolya. Szeged 2011. 87−99., 87−90. 8 Pártos Béla: A főrendiház reformja. Bp. 1882. 28–31. 9 Kossuth Lajos levele Kende Péter Ung megyei alispánhoz, illetve a megye közönségéhez. Torino, 1883. dec. 10. Közli: Kossuth Lajos iratai. I−XIII. S. a. r. Kossuth Lajos – Helfy Ignác – Kossuth Ferenc. Bp. 1880−1911. X. 123−131.; Pártos Béla: A felsőházi törvényjavaslatról. Bp. 1884. 27. 10 Az 1869-ik évi ápril hó 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. I–XVI. (Az 1869-ik évi ápril hó 20-dikára hirdetett országgyűlés nyomtatványai) Pest 1869−1872. I. 7. sz. 19.; Az 1872-dik évi szeptember hó 1-jére kihirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. I–XXVIII. (Az 1872-dik évi szeptember hó 1-jére kihirdetett országgyűlés nyomtatványai) Buda[pest] 1872−1875. I. 41. sz. 213.
