Századok – 2017

2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Hermann Róbert: Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a Századok hasábjain

HERMANN RóBERT 27 Egyesült Államok kormánya által 1849 nyarán Magyarországra küldött Ambrose Dudley Mann küldetéséről.3 Ezek azonban jobbára az amerikai Kongresszus hi ­vatalos kiadványain, illetve Puszky Ferenc emlékiratán alapultak – azaz, nem mondhatók önálló forráskutatás eredményének. Az első olyan írás, amely már megfelelt e követelménynek, Gyalókay Jenő honvéd századosnak a perlaszi szerb tábor 1848. szeptember 2-i elfoglalását be­mutató tanulmánya volt. Gyalókay Jenő apja, Gyalókay Lajos 1848–1849-ben nemzetőr, majd honvédtisztként szolgált a szabadságharcban, s 1849 nyarán szá­zados volt Bem táborkarában. A dévai fegyverletételt követően hazamentette az erdélyi hadsereg iratanyagának egy töredékét. Fia, aki élénken érdeklődött a kor­szak iránt, a későbbiekben többek között ennek alapján írta kitűnő tanulmánya­it a szabadságharc erdélyi eseményeiről. A perlaszi szerb tábor bevételéről szóló munkájához is felhasználta az apja hagyatékában lévő eredeti hadijelentést, illetve annak különböző mellékleteit, de igyekezett hasznosítani a korabeli sajtóanyagot is. A Századok hasábjain 1848–1849 ezzel a tanulmánnyal vált a hivatásos tör ­ténetírás tárgyává.4 Szintén Gyalókay tollából jelent meg Görgei hadvezéri tevé ­kenységének egyik első, politikai előítéletektől mentes elemzése is. 5 Ettől kezdve egyre gyakrabban jelentek meg a hivatásos történészek 1848–49-es tárgyú írásai is, noha a kérdés politikai vonatkozásai még kísértettek. Ennek jellemző példája Angyal Dávid két írása. Angyal a korszak egyik neves osztrák történetírójával, Heirich Friedjunggal különbözött össze.6 Friedjung ugyanis egyik munkájában törvénytelennek mondta Batthyány Lajos miniszterelnöki kineveztetését, illetve Jellačić 1848. június 10-i felfüggesztését, arra hivatkozva, hogy az előbbit úgy csalták ki a királytól, az utóbbi pedig – Jellačić későbbi szívé­lyes innsbrucki fogadtatása tükrében – nem lehetett a király és az Udvar akarata. Noha Friedjung valamilyen mértékben hozzájutott a korszakra vonatkozó oszt­rák levéltári anyagokhoz (ennek mértéke azonban megállapíthatatlan), Angyal mégis hathatósan cáfolta mindkét állítását pusztán az addig megjelent magyar 3 Pivány Jenő: Damburghy követ úr. Századok 44. (1910) 497–504. 4 Gyalókay Jenő: A perlaszi tábor megvétele (1848. szeptember 2.). Századok 49. (1915) 274–287. 5 Gyalókay Jenő: Görgey mint hadvezér. Századok 50. (1916) 444–476. 6 Angyal Dávid: 1848 történetéből. Századok 51. (1917) 417–428.; Uő: Még egyszer 1848 történe ­téből. Századok 52. (1918) 243–256.

Next

/
Thumbnails
Contents