Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
A 13. SZÁZADI FRANCIA–MAGYAR KAPCSOLATOK NÉHÁNY KÉRDÉSE 268 szenátor vikáriusa ellen.114 Egyes kúriához közel álló személyek viselt dolgairól is részletekbe menő felvilágosítást kapunk, így Pármai Albert pápai káplán és jegyző (dilectus et familiaris notarius et capellanus ) küldetéséről, amelynek célja Károly – akkoriban Provence grófja – Itáliába csábítása volt.115 Azokhoz a teljes terjedelmükben idézett levelekhez, amelyekben Károly hírt adott IV. Kelemen pápának a csata kimeneteléről (1266. február 26.) és Manfréd holttestének eltemetéséről (1266. március 1.), szerzőnk alighanem az egyházfő környezetében férhetett hozzá legkönnyebben.116 Andreas Ungarus külön fejezetet szentelt az első levél perugiai ünnepélyes kihirdetésének – e helyen joggal támadhat az a gyanúnk, hogy a szerző is jelen volt a pápa és a bíborosok tanácskozásán, ahol Pierre de Charny sens-i főesperes, a pápa kamarása felolvasta Károly üzenetét. 117 A csata szempontjából hasonlóan irreleváns adatnak tűnik az is, hogy Károly nocerai győzelmének híre március 27-én jutott el az Apostoli Székhez, s a híresztelés később igaznak bizonyult. Ismét a bíborosok között érezhetjük magunkat: a nocerai ostromról szóló első információ épp azután érkezik , hogy a bíborosok beiktatták Albano püspök-bíborosát szicíliai legátusi hivatalába. 118 Csak ezután fog bele írónk, hogy röviden elbeszélje: hogyan is adta meg magát a Manfréd pártján álló város. Aligha tarthatta volna fontosnak a szerző, hogy a hírek kúriai fogadtatásáról is megemlékezzen, ha személyesen nem élte volna át azt, hogy a Károly győzelmeiről szóló értesülések hogyan váltak közkinccsé. Ha a Descriptio írója Báncsa István prenestei püspök-bíboros familiá jának tagja volt, nem állha tott előtte akadály, hogy hamar tájékozódjon a hadjárat részleteiről. Igencsak valószínűnek tartom tehát, hogy a Descriptió t Báncsa István bíbo ros magyar káplánja, Andreas Ungarus magister írta, aki korábban a magyar kirá lyi család szolgálatában állt, patrónusa halála után pedig a korinthoszi főkáptalanban szerzett ismeretségeknek köszönhetően találhatott új gazdára. Ismereteit I. (Anjou) Károly dél-itáliai hatalomátvételéről nem utólag, hanem az eseményekkel egy időben szerezhette a pápai kúrián, ám jegyzeteit – amelyek között, mint láttuk, oklevélmásolatok is voltak – csak 1271 körül, Péter alençoni gróf 114 MGH SS XXVI. 563–564. 115 MGH SS XXVI. 563. 116 MGH SS XXVI. 577–578., 578–579. 117 MGH SS XXVI. 578. 118 MGH SS XXVI. 579.
