Századok – 2017
2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése
BÁCSATYAI DÁNIEL 251 Pozsega úrnőjének veje lehetett tehát a Konstantinápoly ostromában is részt vevő keresztes lovag fia (esetleg unokája), de a longvilliers-i Anseau közvetlen utóda is. Mint láttuk, a keleti Anseau de Cayeux-k közül a legidősebb részt vett a negye dik keresztes hadjáratban – vélhetően ő az is, akit 1219-ben a bárók listájának élén találunk egy Velencével kötött megállapodásban. Megkockáztatható, de korántsem bizonyos, hogy az említett régensséget (1237–1238) már egy ifjabb Anseau vi selte; s az is csak feltételezhető, hogy ugyanő lett I. Laszkarisz Theodórosz nikaiai császár Eudokia nevű leányának férje is. Georgiosz Akropolitész beszámolója szerint a frigyre a legidősebb nővér: Eiréné és férje, III. Ióannész nikaiai császár kérésére került sor.58 Mindebből következik, hogy a harmadik Laszkarisz-lány, Mária révén egy fiatalabb generációhoz tartozó keleti Anseau a későbbi magyar király, IV. Béla sógora lett. Ahhoz mindenesetre alig fér kétség, hogy a pozsegai úrnő vejeként emlegetett Anselmus és I. Károly albániai helytartója azonos személyek. A IV. Ince és IV. Sándor-féle bullák által megőrzött száraz genealógiai adatok nem adnak egyértelmű feleletet a leginkább érdekfeszítő kérdésekre: miért és mikor jött létre családi kapcsolat Kaloján herceg és Viandeni Matild között, s lányaik milyen körülmények között lettek a szerb Uroš István király, valamint a Latin Császárság bárója , a francia Anseau de Cayeux házastársai. Gordon McDaniel Kaloján és Matild házasságát a zzal a harmonikus viszonnyal ma gyarázza, amely II. András királyt sógorságával, a Latin Császárságnak három tényleges császárt is adó Courtenay családdal összefűzte. 59 Nem lehetetlen, hogy a házasság közvetítésében a menyasszony nagynénje, Jolánta királyné is szerepet kapott; ebben az esetben a frigynek a királyné haláláig (1233) létre kellett jönnie. Nem cáfolná ezt a menyasszony és a vőlegény valószínűsíthető életkora sem. Courtenay Margit első férje 1213-ban hunyt el, ám e frigyből nem született gyermek; második, Viandeni Henrikkel kötött házasságára ezután, legkésőbb 1217-ben, ám minden bizonnyal még szülei konstantinápolyi utazása (1216 vége) előtt került sor.60 Matild tehát legkorábban az évtized második 58 Akropolites, G.: The History i. m. 245. Albericus genealógiai feljegyzése arra is utalhat, hogy az Eirénét feleségül vevő Anseau még Franciaországban, a pikárdiai Ponthieu grófságban született: „[...] Lascarus plures habuit filias de prima uxore [...] duxit quartam Anselmus de Kiev, de Pontivo natus.” – MGH SS XXIII. 911. 59 McDaniel, G. : Hungarian-Serbian Relations i. m. 45. 60 Du Bouchet, J. : Histoire généalogique i. m. 57. Henrik 1217-ben már a Margit első házasságából származó berry-i birtokok uraként tűnik fel.
