Századok – 2017

2017 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bácsatyai Dániel: A 13. századi francia–magyar kapcsolatok néhány kérdése

BÁCSATYAI DÁNIEL 243 emlékeztet a szőlőjéről híres Tarcal-hegység délszláv Fruška Gora elnevezése, csakúgy, mint a vidék bizánci forrásokban felbukkanó Phrangochorion neve. 27 A magyarországi Marchia területén tehát aligha lepődhetnénk meg egy francia előkelő felbukkanásán. Ismeretes, hogy a határvidék egy részét legkésőbb 1223-tól II. András három­szorosan megözvegyült nővére, Margit birtokolta. A Konstantinápolyt elfoglaló latinok vezetőivel is házassági kapcsolatra lépő egykori bizánci császárnét haza­térése után a szerb források a Szerémség úrnőjeként emlegetik.28 Szerémségi és más délvidéki birtokai mellett azonban övé volt Keve vára is, a hozzá tartozó megyével együtt. II. Angelosz Iszaakiosz császártól született második fia, Kaloján herceg a Szerémség ura (dominus Syrmiae ) titulussal jelenik meg forrásainkban, s bizonyosan ugyanő állt az 1230-as években Temes (1233), Keve (1235) és Bács Stara Marča falut a középkorban sosem nevezték Marčának; neve az összes írásos emlék szerint Mindszent volt. Vö. Georg Heller: Comitatus Crisiensis. Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München 10. München 1978. 146. A török által elpusztított falu he­lyén a 16. század második felében felépült görögkeleti monostor már valóban a Marča nevet viselte, ám ezt a fölötte magasodó hegyről nyerte az intézmény. Erről V. Pál pápa 1611-ben kiadott bullája tudósít, amely a monostort az unitus szerb püspökség központjává tette. Vö. Nicolaus Nilles: Symbo ­lae ad illustrandam historiam Ecclesiae Orientalis in terris S. Stephani. Oeniponte 1885. 738–739. A pápai bulla kétségtelenné teszi, hogy a kalugyerek az egykori plébániatemplom romjain alapítot­ták monostorukat – egyébiránt Szent Mihály tiszteletére –, így a középkori Mindenszentek egyház és a Stara Marča-i temetőben ma is álló Mindenszentek kápolna közt aligha lehet folytonosság. A 18. században felgyújtott monostor, amelynek helyét az Első Katonai Felmérés még feltünteti, a mai falutól délkeletre, a hegy lábánál volt, s helyén most ortodox kápolna áll. 27 Székely Gy.: A székesfehérvári latinok i. m. 63–64. 28 Életrajzára Wertner Mór: Az Árpádok családi története. Nagybecskerek 1892. 394–406.; Uő: Margit császárné fiai. Századok 37. (1903) 590–595. Margit 1216-ig uralkodott Monferrati Boni­fáctól született fia, a kiskorú Demeter nevében a Thesszalonikéi Királyságban, ám a helyi lombard nemesség nyomására Demeter helyett féltestvére, Monferrati Vilmos vette át a hatalmat. 1217-ben eltűnnek a forrásokból az ifjú király uralmának támogatói. Vö. Filip Van Tricht : The Latin Renovatio of Byzantium. The Empire of Constantinople (1204–1228). Leiden–Boston 2011. 171. Margit is ezekben az években térhetett vissza Magyarországra: 1219 márciusában III. Honorius pápa II. And­rás kérésére személyét szentszéki protectio alá helyezte, négy évvel később pedig már magyarországi birtokait is oltalmába vette. Demetert 1222-től a nyugat udvaraiban, a pápa és II. Frigyes mellett találjuk: de megfordult Magyarországon és Velencében is. Vö. Wertner M . : Margit császárné i. m. 601–602. A királyság 1224. október 1. és december 31. között veszett el a latinok számára, amikor Theodórosz epiruszi despota elfoglalta a fővárost. Vö. Jean Longnon: La reprise de Salonique par les Grecs en 1224. In: Actes du VIe congrès international d’études byzantines, Paris 27 juillet – 2 aout 1948. I. Paris 1950. 141–146.

Next

/
Thumbnails
Contents