Századok – 2017
2017 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Krisen/Geschichten in mitteleuropäischem Kontext. Sozial- und wirtschaftsgeschichtliche Studien zum 19./20. Jahrhundert (Gyimesi Réka)
TÖRTÉNETI IRODALOM 213 Minden esetben összekapcsolódó válságokat láthatunk, ahogy például az 1870-es években egyszerre lehetünk tanúi rossz termésnek és éhínségnek, kolerajárványnak, pénzügyi- és hitelkrízisnek. Mindebből fakadóan a kötet közös kutatói kérdéseit az alábbi megközelítések adják: belső vagy külső okai voltak-e a gazdasági és szociális kríziseknek, rendszerspecifikus válságoknak tekinthetők-e az alkalmazkodásból fakadó problémák az 1870-es években, vagy a két világháború közötti reorganizációs krízis. A kötet szerzői nemcsak a válságok hátterében álló okokat keresik, hanem a választ arra is, miként próbálták kezelni ezeket a kríziseket. A tanulmánykötet így sokféle nézőpontot ötvöz, célja a részletekbe menő elemzés, az összehasonlító perspektíva alkalmazása, mellyel releváns kérdéseket válaszolhat meg a 19. és a 20. század kapcsán is. Az írások német nyelven való megjelentetésének célja, hogy a kutatócsoport tevékenységének eredményei szélesebb nemzetközi közönség számára is elérhetővé váljanak. A hiteltörténettel foglalkozó Somorjai Szabolcs tanulmányában (Kreditkrise in Ungarn vor den Banken?) az 1825-ös Londonból induló gazdasági válságot és annak a magyarországi hitelezésre gyakorolt hatását vizsgálja. A szerző célja, hogy kapcsolatot találjon a modern, bankok által működtetett hitelezési rendszer és a hitelintézetek bekapcsolása nélkül működő privát hitelezés között. A korszakban ez utóbbi jellemezte a magyarországi pénzügyi szférát, így ennek a rendszernek a nemzetközi hitelrendszerbe való integrálódása is foglalkoztatja. Mivel a szerző szerint az általa vizsgált 1825-ös financiális krízist a bankok és a hitelintézetek csökkentett hiteltevékenysége jellemezte, így a grafikonok segítségével részletesen ábrázolt magyar hitelezési rendszer sajátosságainak elemzésével választ találhat a tanulmány elején feltett kérdéseire. Tézise szerint a Londonból érkező pénzügyi válság egész Európát, így Bécset és Magyarországot is érintette, melyek – ha közvetetten is, de – összekapcsolódnak a további krízisek elkerülésére tett elméleti (pl. Széchenyi Hitel című műve) és gyakorlati (a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank létrejötte) lépésekkel. A középszintű iskoláztatás kérdéseit kutató Sasfi Csaba írásában (Schulbesuch in der von Katastrophen heimgesuchten Großstadt. Gymnasiasten in Pest zur Zeit der Cholera 1831 und der Eishochwassers 1838) az 1830-as években Pest-Budán zajló két katasztrófa, az 1831-es kolera és az 1838-as jeges árvíz társadalomra gyakorolt hatásait vizsgálja. A fókuszba helyezett gimnazisták társadalmi és kulturális hátterén túl a szerző azt elemzi, hogy a fellelhető forrásokban miként jelennek meg az évtized katasztrófái, milyen a hétköznapi körülmények között rejtve maradó információkat hoznak elő ezek az extrém esetek. A katasztrófák által teremtett helyzetekben az iskolai képzés értékrendszere és motívumai hangsúlyosan fogalmazódnak meg a forrásokban, emellett a kutató az iskolai gyakorlatról is többletinformációkhoz juthat. A tanulmány konklúziója szerint az általa vizsgált közegben kisebb hatása volt a kolerának, mely inkább a gimnáziumokban alulreprezentált szegényebb rétegeket érintette. Az árvíz esetében, habár kevesebb a halálos áldozatok száma, de megterhelőbbek az anyagi veszteségek, melyek pótlása nagyobb terhet rótt polgári a családokra. Halmos Károly Kövér Györggyel közös tanulmányában (Pester Krida. Beiträge zu den Konkursstatistiken von Budapest im 19. Jahrhundert) a budapesti csődstatisztikákat dolgozza fel.
