Századok – 2017
2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862
FELÍRÁSI JAVASLAT A NEMZETISÉGI EGYENJOGÚSÁG TÁRGYÁBAN, 1862 200 4. §. Minden nemzetiségnek egyenlő joga van oskolákat és nyelvmívelő irodalmi egyesületeket a kormány előleges engedelme s felügyelete mellett alapítani, fenntartani, s azoknál saját nyelvét használni. 5. §. A felsőbb állami tanodákban a tannyelveket a nemzetiségi viszonyokra való kellő tekintettel a kormány határozza meg. Az országos egyetemben azonban a tannyelv a magyar, de minden nemzetiségek nyelveire nézve külön nyelv s irodalmi tanszék állíttatik fel. 6. §. Minden törvényhatóságoknál, törvényszékeknél, úgy nemkülönben a közigazgatási s törvénykezési országos hatóságoknál a mellőzhetetlen kormányzati egység fenntartása végett az ügyviteli és kezelési nyelv a magyar, ezen vezettetnek a tanácskozások és mondatnak ki a végzések minden törvényhatósági tanácskozmányokban, de mindennemű fő- és alhatóságok végzései az illető végrehajtó közlegek által az illetőknek saját anyanyelvükön is kiadandók – amely törvényhatóságban pedig több nemzetiségbeliek laknak, ugyanazok a jegyzőkönyveknek saját anyanyelvükön való szerkesztését is kívánhatják. 7. §. Az országgyűlés tanácskozási és ügyviteli nyelve a magyar, ezen hozatnak a törvények, de ugyanazok minden, a hazában lakó testvér nemzetiségek nyelvén is szerkesztendők, meghitelesítendők, s az ország nagy pecsétje alatt minden országos hatóságoknak és törvényhatóságoknak – mennyiben a bennök lakó nemzetiségek általa érdekelvék – megküldendők, s ugyanazon szövegben is ünnepélyesen kihirdetendők. Kelt Budán, okt. 25. 1862. Abonyi s. k., mint előadó
