Századok – 2017
2017 / 1. szám - FORRÁS - Csernus-Lukács Szilveszter: Felírási javaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában, 1862
FELÍRÁSI JAVASLAT A NEMZETISÉGI EGYENJOGÚSÁG TÁRGYÁBAN, 1862 190 A következő évben az Arad vármegyei román értelmiségiek memorandummal fordultak Ferenc Józsefhez, melyben nyelvhasználati jogokat követeltek községi szinten, melyre válaszul az uralkodó 1862. július 27-i rendeletében szabályozta a községi nyelvhasználatot. A rendelet ideiglenes jelleggel, a panaszok orvoslása céljából született mintegy „tűzoltásként”, így még július hónap folyamán megbízta az uralkodó gróf Forgách Antal magyar kancellárt egy nemzetiségi törvényjavaslat megalkotásával, hogy azt a majd valamikor összehívandó országgyűlés elé terjesszék. Forgách kancellár Bécsből utasította gróf Pálffy Mór királyi helytartót egy előkészítő bizottmány létrehozására. A bizottmányba a Helytartótanács kebeléből választott tagokat Pálffy, a testület élére helyetteseit – elnökül Privitzer István valóságos belső titkos tanácsost, alelnökül Péchy Ferencet nevezte ki. Rajtuk kívül Danielik János címzetes püspök, Dobrzánszky Adolf, a rutén nemzeti mozgalom egyik irányítója, Hueber Zsigmond udvari tanácsos, Korizmics László püspök, Jakab István irodalmár, a Délvidékről származó szerb Mandics Tivadar, a máramarosi román Mihályi Gábor, Palló Sándor és Abonyi István helytartótanácsi tanácsosok kerültek be a testületbe. 4 A bizottság működéséről nem állnak rendelkezésre részletes információk, de született egy törvényjavaslat Abonyi István aláírásával 1862. október 25-i keltezéssel. A testület elsődlegesen a fent említett tizenegy tanácsosból állt, de az uralkodó engedélyezte nem hivatali tagok felvételét is a bizottságba, s Pálffy e külső tagokat a nem magyar nemzetiségek köréből választotta. A román Pópa György, a szlovák Francisci János és a rutén Pásztélyi János is ilyen köztiszteletben álló egyén volt. Az így tizennégy (ebből hat nem magyar nemzetiségű) tagot számláló tágabb bizottság volt hivatva törvényjavaslatot alkotni a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. Ez – az alább közölt – dokumentum egy uralkodónak szóló bevezető részből és két törvényjavaslat változatából áll. Azt azonban nem tudjuk, hogy a felirat Tevesz László: A magyar liberális elit közös nemzetiségpolitikai koncepciója, 1849–1868. KÚT 4. (2005) 2. sz. 43–66.; Tevesz László: Eötvös József nemzetiségpolitikai koncepciója és a Deák párt által képviselt alkotmányos-nemzeti hagyomány, 1860–1868. Aetas 27. (2012) 1. sz. 105–124. 4 Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknemzetiségű birodalom erőterében – Nemzeti ségpolitikai alternatívák 1868 előtt. Századvég 13. (2008) 4. sz. 51–77, 53–54.; Pálffy levélfogalmazványa a főkancellárnak 1862. aug. 19. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (a továbbiakban MNL OL) Abszolutizmus kori levéltár, D 191 M. Kir. Helytartótanács, elnöki iratok D191 16 823.III.1862.
