Századok – 2017
2017 / 1. szám - KONFERENCIA - Mann Miklós: A Századok működése Szilágyi Sándor szerkesztői korszakában (1875–1899)
MANN MIKLóS 15 A nyolcvanas évek füzetei érdekes, változatos tartalommal a történettudomány egészét igyekeztek felölelni. Politikai, kutúrhistóriai, historiográfiai cikkek, külföldi levéltárak ismertetése mellett pl. városaink nemzetiségi viszonyaival foglalkozó tanulmánnyal is találkozhatunk. Úgy gondoljuk, hogy az 1880-as évek jelentették Szilágyi Sándor titkári és szerkesztői tevékenységének tetőpontját; a Történelmi Társulat történetének egyik legeredményesebb korszakát. A kilencvenes években a szerkesztőbizottság megszűnt. Szilágyi maga határozta meg, hogy kitől kér, illetve fogad el cikket, s a megjelenés időpontját is eldöntötte. Ismerőseitől, barátaitól egymás után kapta a részben megbeszélt cikkeket. Így pl. Pór Antal egri kanonok egyre több írással szerepelt a kilencvenes években. Amikor Marczali Henrik azzal a kéréssel fordult Szilágyihoz, hogy a fiatal, tehetséges Domanovszky értekezését a Dubniczi krónikáról közölje a Századok, azonnal teljesítette a kérést. Ebben az időben egyre nagyobb szerephez jutott az öregedő, s a 10 kötetes Magyar Nemzet Története szerkesztése3 miatt egyre elfog laltabb szerkesztő mellett Nagy Gyula társulati jegyző, aki fokozatosan átvette Szilágyi titkári, szerkesztői teendőit. Nagy segítséget jelentett Pauler Gyula működése, aki továbbra is bírálta a Századok hoz beérkezett cikkeket, s eldöntötte, melyek azok a munkák, amelyek a folyóirat számára számításba jöhettek. Mivel Szádeczky Kolozsvárott lett professzor, Nagy Gyula mellett Barabás Samu is sokat dolgozott: átnézte a korrektúrákat, esetleg belejavított a cikkekbe. (Barabás később a Társulat jegyzője, majd 1913-ban főtitkára lett.) A kilencvenes években a folyóirat 2000 példányban jelent meg. A közgyűléseken elhangzott beszédeket, a titkári beszámolókat a Századok közölte. Szilágyi fontosnak tartotta, hogy a tagok értesüljenek az európai történetírás főbb eredményeiről, ezért arra törekedett, hogy beszámolók jelenjenek meg a külföldi, főleg a hazánkat érdeklő munkákról. Megállapíthatjuk, hogy a folyóirat Szilágyi szerkesztőségének időszakában a hivatalos magyar történettudomány színvonalát tükrözte; gyakran jelentek meg forrás- és levéltár ismertetések, főleg eseménytörténeti tanulmányok, a társulati vándorgyűlésekről szóló részletes beszámolók. Szilágyi, mint a Századok szer kesztője, a folyóirat terjedelmét, példányszámát növelte, tartalmát érdekesebbé, 3 Mann Miklós: „A milleniumi Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól. Századok 102. (1968) 1117–1148.
