Századok – 2017
2017 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Buza János: Bihar és Zaránd vármegyei települések az adóprés szorításában. Az Oszmán Birodalom monetáris válságához, 1645
BIHAR ÉS ZARÁND VÁRMEGYEI TELEPÜLÉSEK AZ ADóPRÉS SZORÍTÁSÁBAN 140 lassú újratelepülési120 folyamatot, amely a zsitvatoroki békét követően megin dult. Az 1640-es években az épülő falvak helyett az adóprés szorításában a pusztuló települések rémképe fenyegetett. A hódolt lakosság panaszait az „áros emberek” és a végváriak is továbbíthatták. Elmondhatták maguk az adózók, a bérleti díjakat121 befizetők, s szolgálati úton – a megyék tanúvallatásai ré vén – is eljuthattak a legmagasabb rangú választott tisztségviselőig, a nádorig. Esterházy Miklós – egyebek közt aligha véletlenül – a monetáris válság idején vetette a budai pasa szemére az adóemelések lakhelypusztító hatását: „Egyik, hogy csatáznak, lopnak, tolvajolnak. Másik, hogy holdítanak, [...] Harmadik, hogy nemcsak a képtelen adókat le nem szállítják a falukon, de öregbítik; ki miatt ám pusztulni is kezdtek a faluk.” 122 Az adók ”öregbítésére” Győr vármegyétől Borsodig számos példát lehetett látni, a Bihar és Zaránd vármegyei települések panaszai igencsak beleillenek ebbe a képbe. Az 1645. évi összeírás idején Esterházy Miklós már halott volt, de a törökök Partiumbeli adóemeléséről szóló – túlzásoktól sem mentes123 – korábbi hírek minden bizonnyal eljutottak hozzá. Kitekintés Egy-egy bihari, illetve zarándi településre nézve lehet találni olyan szórványadatokat a szakirodalomban, amelyek az újrakezdés nyomait jelzik a 17. század első felében. Pénztörténeti merítést is lehetővé tevő forrásunk – az 1645. évi összeírás – a sérelmek jegyzéke, koridegen fogalmazással hódoltsági panaszkönyv, amelynek 120 A települések újjáépülésének egyik mutatója a templomok helyreállítása. Vö. Szilády Áron – Szilágyi Sándor: Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. Pest 1863. I. 454. [Tárgymutató számos adattal.] Csongrád megyére lásd „ámbár Csongrád vármegye egészen a török zsarnokságnak van alávetve, mindazonáltal az abban levő mezővárosok és falvak Isten kegyelméből már nagyrészt benépesültek” 1647. évi 108. tc. CIH 1608–1657. 495. 121 Nagykőrös megbízottjai – az egyébként is jól értesült –„Eöstörhasy” Pálnak adták át két puszta bérleti díját Érsekjúvárott. MNL OL 3411. sz. tekercs. Nagykőrös számadáskönyve 1642. 206. 122 Esterházy Miklós levele. Nagyhöflány, 1642. június 12. Merényi Lajos: Musza budai pasa levele zése Eszterházy Miklós nádorral 1641–1642. Történelmi Tár 1901. 315. 123 „Nadányi uram ollyat is beszél vala, hogy a partiumban való hajdúságnak meg volna most parancsolva, hogy mihelyt parancsolat éri őköt, mingyárt indulhassanak. Az a híre, hogy a török dupla adót kíván rajta; de ki tudja mi fekszik alatta ha ugyan így vagyon.” Eszterhási Pál levele a nádorhoz. Galánta, 1643. június. 6. Merényi L.: Esterházy Pál i. m. 587.
