Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)
AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSTÓL A NYUGDÍJAZÁSIG 1354 voltak. Ballagi Aladár történész 1919/1920-ban – tekintettel a Tanácsköztársaság alatti mellőzöttségére – rektor, 1920/21-ben pedig prorektor volt, aki a háttérből sokat tehetett Marczali ellen és – úgy tűnik – meg is tett mindent, ami módjában állt. Ebben feltehetően nagyon befolyásolta szakmai és emberi féltékenysége, a számára nyomasztóan kimagasló teljesítményű tudóssal és népszerű tanárral szembeni leküzdhetetlen – kisebbségi érzésből fakadó – ellenérzése, és – második generációs kitért zsidóként – ki vételesen erős antiszemitizmusa.56 Nem kevéssé az ő tevékenységének lehetett az eredménye, hogy Marczalit nem engedték tanítani. Ám míg Marczali esetében csak hivatkoztak arra, hogy rendezetlen helyzete akadályozza a tanítást, Ballagi valóban gátolta tanszéke működését azzal, hogy 1923 őszétől szabotálta tanítási kötelezettségeit. 57 A nyugdíjazás (1923–1924) „A bölcsészettudományi kar folyó tanévi V. rendes ülésének határozatából mély tisztelettel bátorkodom nagyméltóságod figyelmébe ajánlani azt a körülményt, hogy dr. Marczali Henrik, dr. Kövesligethy Radó és dr. Schmidt József nyilv. r. tanárok ellen az egyetemi tanács által lefolytatott fegyelmi vizsgálat nyomán a bölcsészeti karnak nevezett tanárok nyugdíjazása iránt előterjesztett kérelme ügyében Nagyméltóságod döntését a mai napig sajnálattal nélkülöznünk kell. Karunk fenti ülésének határozatából mély tisztelettel és ismételten kérem nagyméltóságodat, hogy a nevezett tanár urak ügyében felterjesztett kérelmünkre vonatkozólag kegyeskedjék véglegesen határozni és elhatározásáról egyetemünket értesíteni. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy rámutassak azon visszás állapotra, mely az említett három tanár ügyének elintézetlen volta miatt állott elő. Nevezett tanárok az 1919–20 tanév kezdete óta, tehát már négy tanéven keresztül nem tartottak előadást. Ügyüknek elintézése egyrészt az ő személyes érdekük, másrészt pedig egyetemünk érdeke is, túl. Zsidók vallásváltása Magyarországon a reformkortól az első világháborúig. Bp. 2014. 21–181., 322., 324–325., 360., 523–526., 544–545., 578.; Komoróczy Géza: Holocaust i. m. 229–254., Tuzson Jánosról 252–253. 56 Ballagi szerepét és magatartását 1914-ig a hozzá túlzottan is alkalmazkodó, és az 1910 és 1914 között meghurcolt Marczalival korántsem szolidáris Szekfű A száműzött Rákóczi-botrány második szakaszában, habilitálása védelmében leplezte le. Szekfű Gy.: Mit vétettem i. m. 13–33. Szekfű doktorálásában és habilitálásában Marczali Henrik meghatározó szerepet játszott. Nála doktorált, és ő volt habilitálásának egyik előzetes referálója és érdemleges bírálója (a másik Angyal Dávid), így ebben is komoly ellentétbe került Ballagi Aladárral. Marczali Henrik nyilvános rendes tanár érdemleges jelentése Szekfű Gyula magántanári képesítéséről. Bp., 1915. ápr. 14. ELTE EL 8/b. Bölcsészettudományi Kar, Iktatott iratok. 16. d. 1774/1913-1914. Vö. Dénes I. Z.: A történelmi Magyarország i. m. 20., 22–23., 26., 39., 41., 87–88., 110–112., 122–128., 149–152., 242–246., 274–275., 358–362. 57 ELTE EL 8/a. 29. Bölcsészettudományi kari tanácsülési jegyzőkönyvek, 1114 /923-24. 1923. nov. 12. 72–74. A dékán beszámolója. Vö. Angyal Dávid levele Szekfű Gyulának. Bp., 1924. júl. 19. ELTE Egyetemi Könyvtár Kézirattár (továbbiakban: EK Kt.) G 628/184.; Ballagi Aladár nyugalomba vonult. 8 Órai Ujság, 1924. november 26. 8.
