Századok – 2017

2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)

DÉNES IVÁN ZOLTÁN 1347 Ügyészi vizsgálat (1921) A királyi főügyész 1921. február 8-án magához kérette az államrendőrség főka­pitánysága bűnügyi osztályának a Marczali Henrik egyetemi tanár elleni eljá­rás budapesti ügyész számára megküldött iratait.37 A nyomozás iratait február 14-i dátummal terjesztették fel hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy a nyomozást meg kell szüntetni.38 A főügyész március 5-én arról tájékoztatta kollégáját, hogy egyetért azzal, hogy az igazságügy miniszter vonatkozó rendelete szerint a nyo­mozást meg kell szüntetni, s az iránt, hogy az iratokat megküldjék a fegyelmi hatóságnak, nincs észrevétele.39 Az ügyészség március 18-án szüntette meg a nyo­mozást és küldte el a határozatot Marczalinak, valamint a nyomozati iratokat és a határozatot az egyetemnek, mint fegyelmi hatóságnak. 40 A határozatból az derül ki, hogy Marczali ellen hűtlenség bűntette miatt folyt nyomozás. Azért, mivel a fehérterror atrocitásairól beszélt az azok kivizs­gálására Magyarországra érkezett brit diplomáciai kiküldöttnek. „A m. kir. katonai városparancsnokság védelmi osztályának jelentése szerint dr. Farkas Lászlónak, a »Táltos« könyvkiadó vállalat tulajdonosának tévedésből kezébe került egy angol nyelvű levél, mely Marczali Henrik Poly nevű leányának volt címezve, s melyről később megtudta, hogy a levél az angol kormánytól ki­küldött Hooler diplomáciai követtől származik, aki az itteni állítólagos »fe­hér terror« megállapítására volt ideküldve. A levél tartalma szerint a nevezett kiküldött a vele közölt adatokat köszönte meg és kérte a címzettet, hogyha a fehér terrorra vonatkozólag adatok volnának a birtokában, azokat vele közölje. Ennek a levélnek alapján Marczali Henrik ellen az a gyanú merült fel, hogy a magyarországi fehér terrorról adatokat küld külföldre, s hogy Angol ország kormányával illetve annak kiküldöttével közvetlenül a végett lépett összeköt­tetésbe, hogy Angol országot a magyar állam elleni ellenséges cselekményre bírja, mely gyanú annál alaposabbnak látszott, mert dr. Melich János nem­zeti múzeumi könyvtárigazgató előtt ennek hivatali szobájában, a bécsi ma­gyar újságokban szellőztetett »fehérterrorral« és annak állítólagos áldozataival temettette. Oda, ahová halála után feltehetően ő is kerülni akart. A Salgótarjáni úti temetőben ugyan­is akkor már csak azokat temették, akiknek családi sírboltja volt, a Kozma utcai temető pedig – felte­hetően – messze volt neki, ezért kieshetett a látóköréből. Marczali Henrik felesége temetésének idő­pontja és helye a temető nyilvántartásában szerepel: 10. parcella, 3. sor, 33A sírhely. Nemzeti Örökség Intézete, Radnainé dr. Fogarasi Katalin levele. Bp., 2017. márc. 31. NÖRI/295-2 (2017). Sírkőnek nincs nyoma, s annak sem, hogy maradványait exhumálták volna. 37 Communista ügy. BFL VII. 18. d. 13/0041-1921 38 Uo. 263/1921 39 Uo. 2176/1921. 40 Uo. 31010/1921.

Next

/
Thumbnails
Contents