Századok – 2017

2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Az igazolási eljárástól a nyugdíjazásig. Marczali Henrik eltávolítása az egyetemről (1919–1924)

AZ IGAZOLÁSI ELJÁRÁSTÓL A NYUGDÍJAZÁSIG

1334

felesége Schmidl Laura (1866–1920), Schmidl Sándor (1839–1899) gyarmatáru nagykereskedő és Schmidl Sándorné, Holländer Róza gyermeke, akinek három testvére volt (László, Miklós és Margit). A házaspárnak két lánya született: Erzsébet és Paula.6

A

Marczali-család a József körút 59–61. számú ház második emeletén lakott, ami évtizedekig szellemi szalonként működött.

1895-ben Marczali Henriket I. Ferenc József a budapesti tudományegyetem tanárának nevezte ki. Az egyetem történelemtanárai között ő volt az első – és jó ideig az egyetlen – ki nem tért – neológ és szekuláris – zsidó. Kinevezésére – édesapja, Marcali rabbija, Morgenstern/Marczali Mihály (Szalónak, 1827 – Marcali, 1889) és édesanyja, a híres győri, majd újvidéki rabbi, Freyer Salamon lánya, Freyer Róza Sára (Győr, 1831 – Marcali, 1906) – rabbi felmenői vallása melletti kitartása miatt tizenöt évet kellett várnia. Mintaadó tudós tanárként és magyar patriótaként állta a sarat akkor is, amikor 1910-től 1914-ig – ötvennégytől ötvennyolc éves koráig – antiszemita hecckampány folyt ellene, amelynek kezdeményezői az Alkotmány

című lap újságírói, a Katolikus Néppárt és a Szent Imre Kör tagjai közül kerültek ki. A sajtóvádakat és az egyetemi tumultuózus jeleneteket férfiasan, méltósággal viselte, önmaga ellen fegyelmi vizsgálatot kért, s a vádakra becsületsértési perrel felelt. Minden jogi fórum és minden színvonalas újság neki adott igazat. 1914-ben meghívták Oxfordba vendégtanárnak, amit a világháború kitörése akadályozott meg. Komoly összegű hadikölcsönt jegyzett, hogy támogassa a Monarchiát. Igazságkereső szenvedélye, elmélyültsége és szorgalma, empatikus és kritikai beállítottsága, tárgyilagosságra törekvése, tanári erudíciója perfekcionista elhivatottsággal társult. Domanovszky Sándortól Hóman Bálinton és Szekfű Gyulán át Hajnal Istvánig a következő nemzedék szinte valamennyi komoly történésze tanítványa volt.

7 6 Geburts-Protokoll. Schmidl Laura születési anyakönyvi bejegyzése. 1866. július 14. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (a továbbiakban: MZSML); Marczali Henrik és Schmidl Laura házassági szerződése. Közjegyzői okirat. Bp. 1883. december 20. 1–4. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL), Weinmann Fülöp közjegyző iratai. Okiratok. VII. 184 a.-1883-1303. 7 Kemény József: Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Győr 1930. 111–118.; Marczali Henrik:

Hogy lettem én egyetemi tanár? In: Zsidó évkönyv az 5689. bibliai évre. Szerk. Kecskeméti Vilmos. Bp. 1928–1929. 129–130.; Uő:

Emlékeim. Bp. 2000. 5–46., 144–149., 176., 187–194., 242–257., 270–

285., 286–308., 315–316.; Marczali Póli:

Apám pályája, barátai. Emlékeim Marczali Henrikről. Mün

chen 1973. 6–7., 17–56., 57–73.; Szabó Miklós:

Politikai kultúra Magyarországon 1896–1986. Válo

gatott tanulmányok. Bp. 1989.; Uő:

Az

újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története (1867–1918). Bp. 2003. 154–342.; Bíró Judit:

A

Singer-Marczali-ügy. Botrány három felvonásban. In: Skandalum. Magyar közéleti botrányok 1843–1991. Összeállította: Gerő András. Bp. 1993. 117–

136.; Káplár András:

Marczali Henrik nagy pere. A

Marcali Városi Helytörténeti Múzeum Évkönyve. Marcali 2010. 5–50.; Trencsényi Balázs – Antohi Sorin:

A

kelet-közép-európai antimodernista politikai diskurzus sajátosságai. In: A magyar történetírás kánonjai. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp. 2015. 285–

317.