Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1319 Mango elméletét azután a mű valós szerzőségéről és a létrejött könyv jellegéről Paul Speck nemcsak elfogadta, de jelentős további kutatásokkal is megkísérelte alátámasztani.150 A munkásságának nagy részét a 7–10. századi (és főként a kép vita korából származó) bizánci irodalom vizsgálatának szentelő Speck azonban nem csak Theophanés könyvében tartotta e „dosszié-technika” jeleit felfedezhetőnek, hanem a 9–10. századi bizánci irodalom más alkotásában is.151 E felisme rést követve irányította tanítványait is a VII. Konstantin-kori szerkesztmények, a DAI és a De thematibus részletes elemzése felé. 152 A „dosszié típusú” munkák elterjedtségének feltételezése mögött több megfontolás is állt. Egyrészt a német kutató általánosságban abból a feltevésből indult ki, hogy a késő ókorból származó kéziratok a 9. századra már sok esetben rossz, nehezen olvasható állapotban lehettek,153 így a közép bizánci szerzők általi másolásuk, illetve a majuszkuláról a miniszkulára történő átírásuk során az átírók sok hibát ejtettek. Másrészt úgy vélte, hogy az orthodoxia 843-as győzelme után a győztes képtisztelő tábor szerzői teljesen átírták és a saját képükre formálták a képvita korszakáról szóló források többségét. E hipotézisekre támaszkodva Speck előszeretettel kísérelte meg a feltételezett szövegromlások és -átírások menetét kimutatni, s így az eredeti forrásra és a szerző/másoló munkamódszerére következtetéseket levonni.154 Ezek, a 8–10. századi szerzők által az előttük fekvő szövegeken ejtett változtatásokat visszakövetkeztetni és az eredeti forrást rekonstruálni igyekvő törekvések jelentek meg a saját és a tanítványai írásaiban is, amelyek a fent tárgyalt Makedón-kori összeállításokat vizsgálták. Habár a kora középkori bizánci szövegek Speck által gyakorolt típusú vizsgálatát a legtöbben erőltetettnek tartották és számos tézisét elutasították,155 nem egy felvetése pozitív fogadtatásra talált, a „dosszié típusú” munkák 150 A „dosszié technikáról” részletesebben írt Paul Speck: Artabasdos. Der rechtgläubige Vorkämpfer der göttlichen Lehren. Untersuchungen zur Revolte des Artabasdos und ihrer Darstellung in der byzantinischen Historiographie (ΠOIKIΛA BYZANTINA 2.) Bonn 1981. 79–82.; Theophanést vizsgáló egyik korai meghatározó munkája Speck, P.: Das geteilte Dossier i. m. 151 Lásd például Paul Speck: Über Dossiers in byzantinischer antiquarischer Arbeit, über Schulbücher für Prinzen, sowie zu einer Seite frisch edierten Porphyrogennetos. In: Varia III. Szerk: Paul Speck. (ΠOIKIΛA BYZANTINA 11.). Bonn 1991. 269–292. 152 Sode, C.: Untersuchungen i. m.; Pratsch, T.: Untersuchungen i. m. 153 Vö. többek között Paul Speck: Interpretation of the Bellum Avaricum and the Tomcat Μεχλεμπέ. In: Paul Speck: Understanding Byzantium. Studies in Byzantine Historical Sources. Szerk. Sarolta Ta kács. Aldershot 2003. 211–212. 154 Módszerét gyakori kritika érte, amelynek lényegét tömören foglalja össze Brandes, W.: Bilder und Synoden i. m. 176–177. 155 Az előző jegyzetben idézettek mellé lásd még pl. Ševčenko, I.: The Search for the Past i. m. 289– 290. 31. jegyz.; Mango, C. – Scott, R.: Introduction i. m. lii. 33. jegyz.; Ihor Ševčenko: The Title of and Preface to Theophanes Continuatus. Bollettino della Badia greca di Grottaferrata n.s. 52. (1998) 92– 93. 21. és 24. jegyz.
