Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1317 két további, egykor ugyanazon, ugyancsak a 10. század harmadik negyedéből származó kódexhez tartozó palimpszeszt-töredékkel aprólékosan összevető kutatók viszont az arra vonatkozó megfigyelésüket már közzétették, miszerint a két kódexet nem egymásról, hanem egy közös „ősről” (azaz az eredeti jegyzeteket tartalmazó gyűjteményről) másolták.141 A kutatócsoport egyik tagja kiegészítette ezt annak a feltételezésével is, hogy a két különböző, az eredeti anyaggyűjtést másoló kézirat egyike Basileios Lekapénos saját könyvtára, míg a másik (a lipcsei kódex) a császári palota könyvtára számára készülhetett. 142 Mindez a DAI vizsgálata szempontjából sem lényegtelen. A Howard-Johnston elemzése szerint arra utaló jelek egy része ugyanis, hogy VII. Konstantin fia közelgő 14. születésnapjára való tekintettel sietősen fejezte be a DAI összeállítását, más korabeli kompilációkban is fellelhetők. A DAI a mai kutatókat zömmel fel dolgozatlan jegyzetanyagra emlékeztető szerkezete mutat párhuzamosságokat a De ceremoniis egyes részeivel, ahogyan a De thematibus első fejezeteit részletesen vizsgáló szakember is felvetette annak a lehetőségét, hogy az előzetesen összegyűjtött jegyzetanyagot ott sem dolgozták volna ténylegesen össze.143 A forrás használat szintén sok hasonlóságot mutat a VII. Konstantin udvarában dolgozó szerkesztők között. Amint fentebb láttuk, Ševčenkónak a Vita Basilii re és a DAI-ra összpontosító elemzése nemcsak arra mutatott rá, hogy a Konstantin-kori munkákban számos helyen hibás adatok szerepelnek;144 de erőteljesen hangsú lyozta azt is, hogy az összeállítók minden bizonnyal nemegyszer számottevő forrás- és információhiánnyal küzdöttek. Mindez még akkor is feltűnő, ha számításba vesszük, hogy Német András meggyőzően mutatta ki: a ténybeli hibák és bizonyos múltbeli események helytelen keltezése minden valószínűség szerint az eredeti környezetükből kiszakított (az excerptum -gyűjtemény számára kivonatolt) adatok nem kellően gondos egymás mellé állítása révén keletkezett.145 Ugyanez a kétarcúság – azaz az impozáns mennyiségű forrásanyag összeállítása és többé-kevésbé sikerült rendszerezése egyrészt, illetve az információ- és ismerethiány másrészt – ráadásul nem kizárólag a Birodalom és az azt körülvevő térségek történetét tárgyaló összeállítások jellemzője. Hasonló jelenségre hívja fel a figyelmet a kor nem egy irodalmi és művészeti alkotásának a behatóbb tanulmányozása is. A 10. század középső évtizedeinek egyik ismert költője, Ióannés Geometrés 141 Michael Featherstone – Jana Grusková – Otto Kresten: Studien zu den Palimpsestfragmenten des soge nannten „Zeremonienbuches”. I. Prolegomena. Byzantinische Zeitschrift 98. (2005) 423–430., különösen 426. 14. jegyz.; Featherstone, J. M.: Basileos Nothos i. m. 357 (a kéziratok keltezésére). 142 Featherstone, J. M.: Basileos Nothos i. m. 257–258. 143 Pratsch, T.: Untersuchungen i. m. 144 Ševčenko, I. : Bíborbanszületett Konstantin i. m. 265–266.; Ševčenko, I.: Re-reading i. m. 192–193. 145 Németh, A.: Imperial Systematisation i. m. 59–61.
