Századok – 2017

2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében

BOLLÓK ÁDÁM

1307

során. Szűkebb értelemben VII. Konstantin korát – tágabban pedig a 9. század utolsó évtizedeitől a 10. század második feléig tartó időszakot – egyaránt nevezték az enciklopédizmus,85

az első bizánci humanizmus

86

és a „Makedón rene

szánsz”87

időszakának. Később ugyanakkor az is egyre világosabbá vált, hogy bár e nyugat-európai jelenségek néhány vonása meglepő párhuzamosságokat mutat a 9–10. századi bizánci irodalmi és művészeti életben tapasztalható folyamatokkal, a fenti fogalmakkal valójában nem írhatók le a közép bizánci szerzők és patrónusaik célkitűzései. Az utóbbiak ugyanis saját gyűjtő, összeállító, szerkesztő és kodifikáló tevékenységük kapcsán általában ’rend’-ről (τάξις

) és e rend megterem

téséről írtak.88

Ezt a koncepciót tükrözik mind a Leó idején keletkezett, egyértel

műen gyakorlati célokat szolgáló, mind pedig a Konstantin idején összeállított, praktikus és „antikvárius” szempontokat elegyítő művek is.89

Maga az elképzelés – amint azt Magdalino hangsúlyozta90

– Leó korából származott, és az államnak a korábbi évszázadok (a 7. századi összeomlás utáni időszak, az úgynevezett bizánci „sötét kor”, illetve a képvita kora) során szétzilálódott működési rendjének helyreállítását, a kor kulturális viszonyainak emelését célozta a késő ókori keletrómai államra és kultúrára tekintve követendő példaként. E jelentős erőforrásokat 85 Lásd pl. Karl Krumbacher:

Geschichte der byzantinischen Literatur von Justinian bis zum Ende des Oströmischen Reiches (527–1453). München 1897. 258–264.; Alphonse Dain:

L’encyclopédism de Constantin Porphyrogénète. Lettres d’humanité 12. (1953) 64–81.; Paul Lemerle:

L’encyclopédisme a Byzance a l’apogée de l’empire, et particulièrement sous Constantin VII Porphyrogénète. Cahiers d’histoire mondiale 9. (1966) 596–616.; A korábbi elképzelés modern kritikai áttekintését nyújtja Schreiner, P.: Die enzyklopädische Idee i.

m. 3–25.; A jelenséget modern perspektívába helyezi Magdalino, P.: Byzantine encyclopaedism i. m.; Paul Magdalino: Orthodoxy and History in Tenth-Century Byzantine ‘Encyclopedism’. In: Encyclopedic Trends in Byzantium? i. m. 143–159.; A Konstantin-kori munkák enciklopédikus jellegét viszonylag korán vitatta Beaud, B.:

Le savoir et le monarque i.

m. 554., 556., 563.

86 Lemerle, P.: Le premier humanisme i.

m.; Lemerle, P.: Byzantine Humanism i.

m.

87 A művészetek területén e fogalom használatnak élharcosa Kurt Weitzmann volt. Egyik utolsó, öszszefoglaló írása korábbi nézeteinek bemutatásával Kurt Weitzmann:

The Character and Intellectual Ori

gins of the Macedonian Renaissance. In: Kurt Weitzmann:

Studies in Classical and Byzantine Manu

script Illumination. Szerk. Herbert L. Kessler. Chicago 1970. 176–223.; A „Makedón reneszánsz” fogalmának előtörténetére lásd Valentina Cantone:

Echoes of Antiquity in Middle Byzantine Miniatu

res: A Matter of Style. In: The Antique Memory and the Middle Ages. Szerk. Ivan Foletti – Zuzana Frantová. Rome 2015. 51–85., különösen 55–59. Vö. még Bollók, Á.:

Rediscovering i.

m. A reneszánsz fogalom bizánci környezetben való használatának problémáiról röviden lásd Peter Schreiner:

»Renais

sance« in Byzanz? In: Kontinuität und Transformation der Antike im Mittelalter. Szerk. Willi Erzgräber. Sigmaringen 1989. 389–390.; Ševčenko, I.:

Bíborbanszületett Konstantin i.

m. 239. 19. jegyz.; Ševčenko, I.: Re-reading i.

m. 176. 19. jegyz.; Kazhdan, A.: A

History ... (850–1000) i. m. 320–322.; Németh, A.: Layers of Restorations i.

m. 285.

88 A szövegekben visszatérő taxis és eutaxia

fogalmak tágabb összefüggéseire lásd Magdalino, P.:

The Non-Juridical Legislation i. m. 172.; Magdalino, P.: Byzantine encyclopaedism i.

m. 227.; Magdalino, P.: Orthodoxy and History i.

m. 152–153.

89 A Leó és Konstantin idején folyó gyűjtőmunka különbségeire lásd Magdalino, P.: The Non-Juridical Legislation i. m. 178–179. megjegyzéseit.

90 Magdalino, P.: The Non-Juridical Legislation i.

m.; Magdalino, P.: Byzantine encyclopaedism i.

m. 223–224.