Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
A DE ADMINISTRANDO IMPERIO ÉS KELETKEZÉSÉNEK KORA AZ ÚJABB KUTATÁSOK TÜKRÉBEN 1304 ben ugyancsak egyfajta kodifikáló szándék húzódott meg a császár neve alatt fennmaradt katonai kézikönyv, a Taktika , 67 és a császári fogadások ülésrendjét szabályozó, Philotheos által írt Kl é torologion 68 összeállítása mögött is. E munkák közös jellemzője, hogy az állam működésének szabályrendszerét kívánták a korábban létező szabályozások összegyűjtésével, rendszerezésével, megrostálásával és saját jelenük viszonyaihoz igazításával, valamint a felmerülő hiányok pótlásával és a látható ellentmondások feloldásával új, könnyebben átlátható és követhető alapokra helyezni. Az egyes művek elkészültét számos korábbi dokumentum összegyűjtése, áttekintése és kivonatolása előzte meg. E hatalmas léptékű vállalkozás hátterében, annak mintegy szellemi atyjaként a kutatás az I. Basileios által Leó tanítójaként fia mellé állított Phótiost, a kor egyik legműveltebb tudósát és egyházfőjét látja. 69 Ez a praktikus célokat kitűző, többé-kevésbé jól követhető szempontok szerint szerveződő gyűjtőmunka folytatódott azután a 10. század első felében, Konstantin uralkodása alatt – ám jelentősen kitágított keretek között. Miután a tényleges jogalkotó tevékenység legnagyobb része Leó uralkodása alatt zömmel lezárult,70 a Konstantin udvarában folyó gyűjtés fókuszába inkább törté neti és kulturális kérdések kerültek. Egy hatalmas vállalkozás keretében elkezdődött egy sor ókori, késő ókori és kora középkori bizánci szerző munkáinak előre meghatározott szempontok szerinti kivonatolása, majd 53 előre kijelölt téma köré csoportosuló gyűjteményekbe rendezése (az úgynevezett Excerpta Constantiniana vagy „történeti kivonatok” néven ismert vállalkozás). 71 Részben Reihe 10.) Athen–Komotini 1997. 169–182.; Paul Magdalino: Byzantine encyclopaedism of the ninth and tenth centuries. In: Encyclopaedism from Antiquity to the Renaissance. Szerk. Jason König – Greg Woolf. Cambridge 2013. 219–231., különösen 226. 67 A görög szöveg új, kritikai kiadása és angol fordítása: The Taktika of Leo VI. Kiad. és ford. George T. Dennis (Dumbarton Oaks Texts 12.) Washington 2010.; valamint lásd a részletes kommentárokat John Haldon: A Critical Commentary on The Taktika of Leo VI (Dumbarton Oaks Studies 44.) Washington 2014. 68 A görög szöveg kiadását francia fordítással lásd Nicolas Oikonomidès: Les listes de préséance byzantines des IXe et X e siècles. Introduction, texte et commentaire. Paris 1972. 69 Vö. Magdalino, P.: The Non-Juridical Legislation i. m. 181; részletesebb indoklással Magdalino, P.: Byzantine encyclopaedism i. m. 228–229.; Phótios szerepére az I. Basileios alatt folyó jogalkotó munkában lásd még Signes Codoñer, J. – Andrés Santos, F. J.: La Introducción i. m. 70 A Konstantin alatt folyó jogalkotásra röviden (a korábbi irodalommal) lásd Paul Magdalino: Know ledge in Authority and Authorised History: The Imperial Intellectual Programme of Leo VI and Constantine VII. In: Authority in Byzantium. Szerk. Pamela Armstrong. Farnham 2013. 191. 71 A kiadásokat és a kérdés irodalmát is bemutató, a konstantini vállalkozásból fennmaradt kötetek elemzésén alapuló új szintézis számos új eredménnyel, lásd András Németh: Imperial Systematization of the Past. Emperor Constantine VII and His Historical Excerpts. Doktori (PhD) értekezés. (CEU) Bp. 2010. Ennek jelentősen átdolgozott kiadása hamarosan nyomtatásban is megjelenik András Németh: Emperors and Excerpts: The Byzantine Appropriation of the Past. Cambridge (megjelenés alatt); Az eredmények előzetes közléséhez lásd még András Németh: The Imperial Systematisation of the Past in Constantinople: Constantine VII and His Historical Excerpts. In: Encyclopaedism from Antiquity
