Századok – 2017
2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében
BOLLÓK ÁDÁM 1293 folyók neve hajdani 9. századi, a magyarokhoz irányuló bizánci követjárásoknak a levéltári feljegyzésekben megőrzött emléke”. 9 Kristó álláspontja így visszatérést jelent a Deér óta kialakult és általánosan vallott konszenzushoz. Tanulmányának okfejtésével kapcsolatban azonban, amelynek fő célja saját bevallása szerint a Bóna által említett tüske kihúzása volt, 10 két alapvető nehézség merül fel. Az első, hogy Kapitánffy tézisének cáfolata egy nem teljes pontossággal kifejtett, s így legalább kétféleképpen értelmezhető mondatnak a leszűkített magyarázatán nyugszik. Kapitánffy ugyanis az általa feltételezett 9. századi, minden bizonnyal a császári levéltárban őrzött bizánci forrás kapcsán általánosságban követjelentés(ek)ről beszélt. Ezt Kristó láthatólag úgy értelmezte, mintha vitapartnere kifejezetten valamiféle magyar információkon nyugvó, de azokat egy bizánci szerző által összeszerkesztett formában tartalmazó dokumentumról szólt volna – holott ilyesmi nem olvasható ki egyértelműen Kapitánffy szövegeiből. Az utóbbi által feltételezett követjelentések ugyanis – amennyire ez cikkeinek tömör megfogalmazásából megállapítható – éppen úgy hűen visszaadhatták a magyar előkelők önértelmezésén alapuló történeteket, amint azoknak a bizánci követ által átszerkesztett verzióit is tartalmazhatták. Más kérdés – és ez Kristó érvelésének második problémája –, hogy a DAI ma gyarokkal foglalkozó fejezeteiben valóban kizárólag magyar szóbeli forrásokból származó történetekkel találkozunk-e (származzanak azok 9. vagy 10. századi magyar adatközlőktől). Ez utóbbi vizsgálata azonban két másik írás témáját képezi.11 Jelen tanulmány elsősorban a Kapitánffy által elhelyezett, s Kristó által kihúzni szándékozott tüske mélyebbre tolására tesz kíséreltet. Tüskéket – a Bóna által használt képpel élve – természeten nem csak Kapitánffy kísérelt meg beszúrni a DAI -val foglalkozó magyarországi kutatásban a 20. szá zad második felében általánosan elfogadottnak tekintett álláspont páncélja alá. A Moravcsik Gyula által 1949-ben közzétett, Romilly J. H. Jenkins angol fordításával kísért kritikai kiadás,12 valamint a következő évben megjelent, ugyancsak Moravcsik tollából származó magyar fordítás13 általánosan elérhetővé válása után születetett, a magyar fejezetekre összpontosító írásoknak azonban kétségtelenül 9 Uo. 10 Uo. 5. 11 Bollók Ádám – B. Szabó János: Hogyan tűnt el a De administrando imperio 38. fejezetének kazár for rásaira vonatkozó feltevés a magyar történetírásból? Historiográfiai esettanulmány. Történelmi Szemle 59. (2017) 347–377.; B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”: a De administrando imperio 38. fejezete. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükrében. (megjelenés alatt) 12 Constantine Porphyrogenitus: De administrando imperio. Kiad. Moravcsik Gyula. Ford. Romilly J. H. Jenkins. (Magyar-görög tanulmányok 29.) Bp. 1949. 13 Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása. Kiad. és ford. Moravcsik Gyula. Bp. 1950. 2. kiadás 2003.
