Századok – 2017

2017 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Bollók Ádám: A De administrando imperio és keletkezésének kora az újabb kutatások tükrében

BOLLÓK ÁDÁM 1293 folyók neve hajdani 9. századi, a magyarokhoz irányuló bizánci követjárásoknak a levéltári feljegyzésekben megőrzött emléke”. 9 Kristó álláspontja így visszatérést jelent a Deér óta kialakult és általánosan vallott konszenzushoz. Tanulmányának okfejtésével kapcsolatban azonban, amelynek fő célja saját bevallása szerint a Bóna által említett tüske kihúzása volt, 10 két alapvető nehézség merül fel. Az első, hogy Kapitánffy tézisének cáfolata egy nem teljes pontossággal kifejtett, s így legalább kétféleképpen értelmezhető mon­datnak a leszűkített magyarázatán nyugszik. Kapitánffy ugyanis az általa felté­telezett 9. századi, minden bizonnyal a császári levéltárban őrzött bizánci forrás kapcsán általánosságban követjelentés(ek)ről beszélt. Ezt Kristó láthatólag úgy értelmezte, mintha vitapartnere kifejezetten valamiféle magyar információkon nyugvó, de azokat egy bizánci szerző által összeszerkesztett formában tartalma­zó dokumentumról szólt volna – holott ilyesmi nem olvasható ki egyértelmű­en Kapitánffy szövegeiből. Az utóbbi által feltételezett követjelentések ugyan­is – amennyire ez cikkeinek tömör megfogalmazásából megállapítható – éppen úgy hűen visszaadhatták a magyar előkelők önértelmezésén alapuló történeteket, amint azoknak a bizánci követ által átszerkesztett verzióit is tartalmazhatták. Más kérdés – és ez Kristó érvelésének második problémája –, hogy a DAI ma ­gyarokkal foglalkozó fejezeteiben valóban kizárólag magyar szóbeli forrásokból származó történetekkel találkozunk-e (származzanak azok 9. vagy 10. századi magyar adatközlőktől). Ez utóbbi vizsgálata azonban két másik írás témáját ké­pezi.11 Jelen tanulmány elsősorban a Kapitánffy által elhelyezett, s Kristó által kihúzni szándékozott tüske mélyebbre tolására tesz kíséreltet. Tüskéket – a Bóna által használt képpel élve – természeten nem csak Kapitánffy kísérelt meg beszúrni a DAI -val foglalkozó magyarországi kutatásban a 20. szá ­zad második felében általánosan elfogadottnak tekintett álláspont páncélja alá. A Moravcsik Gyula által 1949-ben közzétett, Romilly J. H. Jenkins angol fordí­tásával kísért kritikai kiadás,12 valamint a következő évben megjelent, ugyancsak Moravcsik tollából származó magyar fordítás13 általánosan elérhetővé válása után születetett, a magyar fejezetekre összpontosító írásoknak azonban kétségtelenül 9 Uo. 10 Uo. 5. 11 Bollók Ádám – B. Szabó János: Hogyan tűnt el a De administrando imperio 38. fejezetének kazár for ­rásaira vonatkozó feltevés a magyar történetírásból? Historiográfiai esettanulmány. Történelmi Szemle 59. (2017) 347–377.; B. Szabó János – Bollók Ádám: A „szavart–türk dosszié”: a De administrando imperio 38. fejezete. A 9. századi kelet-európai steppei vándorlások 16–17. századi párhuzamok tükré­ben. (megjelenés alatt) 12 Constantine Porphyrogenitus: De administrando imperio. Kiad. Moravcsik Gyula. Ford. Romilly J. H. Jenkins. (Magyar-görög tanulmányok 29.) Bp. 1949. 13 Bíborbanszületett Konstantín: A Birodalom kormányzása. Kiad. és ford. Moravcsik Gyula. Bp. 1950. 2. kiadás 2003.

Next

/
Thumbnails
Contents