Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Miru György: A nemzet emlékezik, Kossuth emlékeztet, születésének 80. évfordulóján
MIRU GYÖRGY 1285 Nemzeti emlékezet, dialogikus emlékezet – az emlékezés politikai dimenziói A Kossuth-emlékezés tehát nemzeti ügyként értelmeződött, s szinte természetesen hatott, hogy a nemzet mint emlékezetközösség belakta, kisajátította a múltat, s megteremtette történelmi önképét, aminek egyik fókuszpontja lett 1848–49 és a főszereplőjének tartott Kossuth. A nemzetállamok szerkezeti módosulásával az újabb elméletek azt is felvetették, hogy a monologikus emlékezetpolitikáktól miként lehet elmozdulni a dialogikusak felé.72 Témánk szempontjából ez a kérdés inkább úgy te hető fel, hogy az emlékezés nemzeti terében mi és milyen mértékben integrálódott. A Kossuthot üdvözlő iratok közül feltűnően hiányoztak a magyarországi nemzetiségek. Az ünnepelt maga is megjegyezte, hogy a nemzetiségek ellenszenvvel viszonyulnak emlékéhez, s amikor számba vette a köszöntésből kimaradt törvényhatóságokat, zömüket nemzetiségi többségűnek tartotta. A nemzetiségek kirekedtek tehát a szabadságharc közös emlékezetéből, noha Kossuth épp egy olyan történetet elevenített fel, amikor a Damjanich vörös sipkásai közt harcoló torontáli svábok lelkesen vallották magukat magyarnak.73 Egy-egy köszöntésben utaltak a nemzetiségekre, a liptói feliratot a felvidéki szláv tengerben elszigetelten álló maroknyi magyarság törvényhatósági képviselői jegyezték, míg a nagyváradi negyvennyolcas népkör jegyzője szláv fészkelődésről írt, és az egyetértés hiányáról panaszkodott.74 Több város inkább tiszta magyar jellegét emelte ki, köztük Rozsnyó, amely a század elején még vegyes ajkú volt, de akkorra már teljesen magyar lett. A szegedi főjegyző nemcsak az ország második legnagyobb városának tiszta magyarságát hangoztatta, hanem Beksics Gusztávot megszégyenítően értekezett a városnak a magyarság délvidéken való terjesztésében játszott, és azután is kiemelkedően fontos szerepéről.75 Nemzetiségi szempontból egyetlen integratív mozza nat volt a feliratokban: a marosvásárhelyiek írták, hogy a magyar nemzet emlékezetéhez a székely nemzet is csatlakozik, de rögtön hozzá is tették, hogy nemzetük nem barátja, testvére a magyarnak, hanem egy test és lélek azzal. 76 Az üdvözletek közt nem sok felekezeti jellegű volt, de azok közül is hiányoztak a katolikusok, s természetesen az etnikai viszonyok miatt a görög keletiek és görög katolikusok is. Csak az evangélikusok, reformátusok és a neológ zsidóság köszöntötték Kossuthot, az utóbbiak a tiszaeszlári események árnyékában 72 Aleida Assmann: Az emlékezet átalakító ereje. Studia Litteraria 50. (2012) 1–2. sz. 14–20. 73 Kossuth L.: Hálanyilatkozat i. m. 148–149., vö. Kossuth 1883. júl. 18-i levele Sopron városának. Kossuth Lajos iratai X. i. m. 113–116. 74 MNL OL R 90 I.6316. (Liptó), I.6210a. (nagyváradi 48-as népkör). 75 MNL OL R 90 I.6227c. (Hódmezővásárhely), I.6236. (szentesi 48-as népkör), I.6284. (Rozsnyó), I.6302. (nagyszalontai 48-as párt), I.6357a. (Szeged); A belényesi evangélikus lelkész állami iskolák felállítását sürgette a magyar nyelv védelme, terjesztése érdekében. MNL OL R 90 I.6472. 76 MNL OL R 90 I.6339.
