Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Cieger András: Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
DEÁK FERENC ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN 1268 szerint a haldokló harcos szívére szorítja a szabadság zászlaját, míg „a diadal géniusza” balkezével magasra emel egy zászlót, amire 1867 lett volna írva, jobbjával pedig koszorút nyújtott volna a mártírok csoportja felé. 72 Végül paradox módon ugyancsak Deák Ferenc és a kiegyezés összekapcsolásának a szándéka világlik ki abból a törekvésből, hogy Deákot több képzőművészeti alkotás is feltüntette a koronázás ábrázolásakor, pedig mint ismeretes, a „haza bölcse” azon nem vett részt. A közeli utókor emlékezete ily módon kívánta kijavítani a kanonizált nemzeti elbeszélésben azt a hibát, miszerint a rendszer alapítója nem volt jelen a helyreállított alkotmányosság legnagyobb ünnepén. Az állami reprezentáció szempontjából kiemelt helyszíneken elhelyezett Deák ábrázolásokkal – mint például a budavári királyi palotában Eduard von Engerth festményén (1872), a Parlament mellett Zala György Andrássy-lovasszobrának egyik domborművén (1906), vagy éppen az ezredévi emlékmű ugyancsak általa készített domborművén (1906) – egyrészt tehát a rendszer bizonytalan legitimitását igyekeztek szimbolikusan megerősíteni, másrészt pedig a későbbi korok szemlélői számára kívántak koherens és harmonikus képet adni erről az igencsak ellentmondásos időszakról. Kétségtelen azonban, hogy a kiegyezéssel létrejött közjogi berendezkedés bátortalan reprezentációjánál messze sikeresebbnek bizonyult az egységes és erős magyar állam megjelenítése az ezredévi ünnepségsorozat alkalmával. 1896-ban ugyan még megkoszorúzzák a liberális Deák emlékművét az ünnepségekre idelátogatók, ám az ősi alkotmányosság és az ezeréves magyar állam alapító mítoszaként már javában épült a honfoglalás és Árpád kultusza. 73 FERENC DEÁK IN WRITING AND IN PICTURES How can we depict the Compromise of 1867? by András Cieger SUMMARY The author seeks answers to two questions through the examination of pieces of art (e.g. paintings and statues) and the reception of a collection of speeches. What was the role of Deák’s person and cult on the symbolic representation of the political system created in 1867? Moreover, how was this consciously created by the Hungarian political elite? The paper concludes that such attempts continuously failed, although the government sought to connect celebrations of the regime with reverence for Ferenc Deák, the „Founding Father” of the Dual Monarchy. Opinions were divided about the legitimation of 1867, and emotional identification with it was weak. 72 Keleti G.: Az aradi honvéd-emlék pályatervei (1878). In: Uő: Művészeti dolgozatok i. m. 422. 73 Ezt a korántsem egyenes vonalú folyamatot részletesen bemutatja Varga B. : Árpád a város fölött i. m.
