Századok – 2017

2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében

KI MIRE EMLÉKEZETT MÁRCIUS 15-ÉN A DUALIZMUS KORÁBAN? 1244 A 12 pont egy olyan központi helyet elfoglaló kanonizált szövegként jelent meg március 15-e alkalmával, amelyet nemcsak ellenzéki, hanem kormánypo­zícióból is értelmezni kívántak. Míg a Tisza Kálmánhoz erősen kötődő, Jókai vezette A Hon 1873-ban még éppen azt kárhoztatta, hogy mennyi minden nem valósult meg a 12 pont eredeti célkitűzésiből, addig a balközép kormányra ke ­rülését követően, 1875-ben ünnepi vezércikkében immár a 12 pont beteljese ­dését hirdette. Véleménye szerint a sajtó szabad, és „a sajtóbíróság unatkozik a munkahiány miatt”. Felelős minisztérium van Budapesten, melyet már meg is lehet buktatni. A parlamenti hatalmat az országgyűlés gyakorolja, amely évenként költségvetést szavaz meg, vagy ha tetszik, megtagad. Törvény előtt minden polgár egyenlő. A nemzeti őrsereg helyett „tekintélyes számú magyar honvédsereg” áll rendelkezésre. A közteherviselés megvalósulása mellett, „min­denki ura saját földjének”. A sajtóvétségek számára bevezették az esküdtszéki bíráskodást. A nemzeti bank felállítása pedig az új kormány legelső kötelessége lesz. Az alkotmányra ugyan nem a hadsereg, de annak legfőbb vezére, a király esküdött fel. Politikai államfoglyok nem léteznek. Az Unio Erdéllyel megvaló­sult, Horvátország és Fiume visszakerült az országhoz.104 A kormánypárti sajtó március 15-e alkalmából sok esetben éppen a 12 pont egyik legfontosabb vívmá ­nyának, a parlamentarizmusnak a működését féltette az ellenzéktől.105 1904-ben a Magyar Nemzet az obstrukciót a zsarnokság legrosszabb fajtájának nevezte, mivel az éppen a szabadság fegyvereivel él vissza, s a szabadságból merít jogcímet a nemzet pusztítására. 106 Ugyanakkor ellenzéki pozícióból könnyebb volt a 12 pont ot az ország szá ­mára nagyobb gazdasági önállóság elérése, a Nemzeti Bank felállítása, a közös hadsereg magyar jellegének erősítése, vagy a szabadságjogok biztosítása, a vá­lasztójog kiszélesítésének kivívása érdekében segítségül hívni. Az 1889-es nagy véderővita alkalmával a pesti egyetemi ifjúság képviselői először fogalmaztak meg 1848 mintájára új 12 pont ot, amelyben önálló magyar hadsereget, magyar tannyelvű katonai iskolákat, magyar királyi udvartatást, az országnak közgaz­dasági önállóságot, a választójogi cenzus leszállítását, valamint az 1879. évi ho­nossági törvény megváltoztatását és Kossuth Lajos állampolgárságának megvé­dését követelték.107 Az ötvenedik évfordulón a Lovardában és a Múzeumkertben 104 A Hon, 1875. március 16. 1. 105 A népképviselet és a parlamentarizmus volt 48 egyik legfőbb vívmánya, ez az intézmény „nemzeti létünk, függetlenségünk és szabadságunk legfőbb biztosítéka”, „Ezért nézzük aggódó lélekkel, szorongó szívvel, miként rendítik meg saját véreink, velünk együtt érző s gondolkodó hazafiak annak alapjait.” Magyar Nemzet, 1903. március 15. 1–2. 106 Magyar Nemzet, 1904. március 16. 1–2. 107 Egyetértés, 1889. március 15. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents