Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében
M. LOVAS KRISZTINA 1239 A ceremónia, a rítusok és a szimbólumok alakulása a fővárosi ünnepségeken A modern társadalmak esetében is megfigyelhető, hogy igyekeznek saját gyökereiket a múltban megtalálni, és arra törekednek, hogy politikai legitimációjukat egy mitizált időhöz kössék. Az emlékezés során az ünnep rítusaiban a jelen emberei élővé kívánják tenni mindazt, amire az ünnep emlékezteti őket, és arra vágynak, hogy önmagukat visszavigyék a mitikus időbe.83 Ezt a célt szolgálták vizsgált korszakunkban a március 15-ei ünnepségeken megjelenő, 1848-at megidéző ceremoniális elemek, rítusok, a mitikus időhöz köthető helyszínek és a különféle szimbólumok használata is. A rítusok szabályszerű visszatérése kezeskedik az identitásbiztosító tudás közvetítéséért és továbbörökítéséért, a rituális ismétlés pedig garantálja a csoport tér és időbeli összetartozását.84 Az emlékezés so rán különféle technikai elemek segítik a múlt bevésődését. A jelrendszerek és a szimbólumok hozzájárulnak a lényegnek a kiemeléséhez, a köznapi időből való kilépéshez, és elősegítik, hogy az együtt ünneplő közösség tagjai közös érzelmi állapotban egyesüljenek, ami által erősödik az összetartozás tudatuk. Kerepesi temető – Egyetem tér – Petőfi-szobor – Múzeumkert A fővárosi megemlékezések 1848-hoz más-más módon kötődő, az ünnepségek rituáléinak ismétlődő helyszínei a korszakban a Kerepesi temető, az Egyetem tér, a Petőfi-szobor és a Múzeumkert voltak. Az 1893. május 21-én leleplezett budai honvéd szobor csak az ötvenedik évfordulón, egyszeri alkalommal vált szervezett március 15-ei megemlékezés helyszínévé. A pesti egyetemi ifjúság a huszonötödik évfordulótól kezdve, 1873–1881 között járt ki a Kerepesi temetőbe, hogy így emlékezzen a 48-as időkre március 15-én. 1881-ig ez volt az egyetlen nyilvános utcai megmozdulás a fővárosban az ünnep alkalmából. A Kerepesi temető és 1848 kapcsolata az önkényuralom korára nyúlik vissza. Az ismert 1860. március 15-ei megemlékezéskor a pesti egyetemisták a Kerepesi temetőbe szerettek volna bejutni, hogy megkoszorúzzák az 1848-as sírokat, midőn a katonaság sortüze megállította őket.85 Az itt megse besült Forinyák Géza halála és temetése, amely többezer ember részvételével az 83 Vö. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Az ünnep, mint emlékezés és az emlékezés, mint ünnep. In: Emlékezet: ünnep – fesztivál. Szerk. Pölcz Ádám. Bp. 2013. 10. 84 Assmann, J.: A kulturális i. m. 58. 85 Az 1860. március 15-ei megemlékezésre lásd Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus kora Magyarországon 1849–1865. I–IV. Bp. 1922–1937. III. 49–50.; Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmá nyos mozgalmak 1849–1867. Bp. 1955. 210–211.
