Századok – 2017

2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - M. Lovas Krisztina: Ki mire emlékezett március 15-én a dualizmus korában? Az ünnepségek alakulása az aktuális politikai konfliktusok tükrében

M. LOVAS KRISZTINA 1227 törvényes módosításokat is beleértve.11 Ezért is merülhetett fel egyáltalán az 1898. évi ötvenedik évforduló alkalmával, hogy az ellenzék által szorongatott helyzet­ben a kormány tagjai kipuhatolják, mit szólna Őfelsége egy 1848-as tartalmú nemzeti ünnephez. A Miniszterelnökség iratai jól tükrözik azt a lázas kapko­dást, amely báró Bánffy Dezső miniszterelnök és a kormánypolitikusok körében bontakozott ki, amikor Kossuth Ferenc 1897. február 13-án azt indítványozta, hogy „határozza el a törvényhozás, hogy az 1848-iki alkotmány létrejöttének és ezzel összekötve a szabadságharcnak félszázados évfordulóját nemzeti ünnepnek tekinti, és utasítja a kormányt e nagy eseményekhez méltó ünneplésének kellő előkészítésére”.12 (Kossuth írásbeli indítványában a március 15-ei dátum nem sze ­repelt.) Két hirtelen papírra vetett, aláírás nélküli ceruzás feljegyzés is található a miniszterelnökségi iratok között, amelyek még valószínűleg ezen a bizonyos február 13-i, szombati ülésen keletkeztek. Az egyikre egy ismeretlen kéz a követ­kező sorokat írta: „1. 50 év nem elég, ellentéteket idézhetnének elő, már maga a vitatkozás is. 2. Csak 1848-iki törvények, többi mellőzendő, de előnyei kifejezése mellett.”13 A másik cédulán pedig ez olvasható: „Az 1848-ik évi 50 éves évfor ­duló megünneplése vagy egyáltalán nem lehet vagy kormányi vezetés mellett azon nap, midőn az 1848-ik évi törvények 1848-ban szentesítve lettek.”14 Másnap Darányi Ignác földművelésügyi miniszter egy magánlevelet intézett Bánffyhoz, amelyben egy szűk körű, kormánypárti politikusok között zajló rögtönzött meg­beszélés eredményét rögzítette. Ebben egy bizonyos T. K. monogramú15 befo ­lyásos politikus ötletére hivatkozva szintén az 1848-as törvények szentesítésének emléknapját javasolta nemzeti ünnepnek megtenni. A pontos dátumot ekkor még nem is tudták, csak annyit, hogy valamikor áprilisban volt.16 Bánffy febru ­ár 15-én, hétfőn reggel azonnal táviratozott báró Jósika Samunak, a király 11 A kiegyezés. Szerk. Cieger András. Bp. 2004. 94–97. A február 14-én Bécsben Ferenc József elnök­letével megtartott első közös minisztertanácsi értekezleten Komers lovag, Wüllerstorf-Urbair báró és John báró miniszterek jobban szerették volna, ha nem az „alkotmány helyreállításáról”, hanem csupán „az alkotmányos viszonyok” helyreállításáról szólt volna a szöveg. Andrássy kifejtette, hogy a magyar­országi közvélemény szemében csak úgy érhető el teljes megnyugvás, ha az alkotmány helyreállítását maga az uralkodó királyi leiratban jelenti ki, ezt követően az országgyűlés készséggel hozzájárulását fogja adni az alkotmány egyes elemeinek felmentéséhez. A minisztertanácsi ülés jegyzőkönyvének rész­leteit magyarul lásd Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gá­bor. Bp. 2006. 450–456. 12 Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai. Bp. 1897– 1901. I–XXXVIII. (a továbbiakban KI 1896–1901.) 102. sz. III. 165. 13 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) K 26 Miniszterelnökség Levéltára (a továbbiakban K 26) 473. cs. Az 1848. évi törvények szentesítésének 50. évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek ügyei. 2937/1897 ME. 14 Uo. 15 Valószínűleg Tisza Kálmán volt miniszterelnökről van szó. 16 MNL OL K 26 473. cs. 2937/1897 ME.

Next

/
Thumbnails
Contents