Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1216 Az országgyűlés tevékenysége és bezárása Az uralkodó trónbeszéde a Pragmatica Sanctió t tekintette kiindulási pontnak, egyúttal erőteljesen hangsúlyozta a monarchia egységét és az uralkodói jogokat, továbbá ragaszkodott az 1848-as törvények életbe léptetés előtti revíziójához. 93 Szász Károly képviselő szerint a trónbeszéd várakozást keltett, és alapjául szolgált „a mindkét részről ohajtott kiegyenlitésnek”, ugyanakkor rugalmasan kezelte a kényes pontokat, ezzel többféle értelmezési lehetőséget kínált. 94 Az uralkodó elutazása (december 20.) és a karácsonyi ünnepek után kezdődött a válaszfelirat megfogalmazása és tárgyalása. A felirat megalkotását hosz szas viták kísérték. Közben az uralkodó is visszatért, január 29-től március 5-ig Erzsébettel együtt Budán tartózkodott. A február végi udvari hírek arról szóltak, hogy az uralkodói pár a felirati vita végéig marad, ekkor Ferenc József mindkét ház feliratát átveszi, és személyesen terjeszti a válaszleiratot az országgyűlés elé. 95 1866. február elején Schmerling utódja, Richard Belcredi is Budára érkezett, azonban a tárgyalások nemhogy közelítették egymáshoz a két felet, inkább eltávolították.96 A válaszfelirat, illetve az arra adott uralkodói válasz után mindkét oldalon érezhetővé vált a csalódottság.97 A párbeszéd fenntartását egy közösügyi bizottság létrehozásával sikerült megoldani, amely 1866 márciusában kezdte meg munkáját.98 A kiéleződő osztrák–porosz viszony miatt az uralkodó 1866 nyarán elnapolta az országgyűlést, amely csak hónapokkal a háborús vereség után ült ismét össze, és még újabb hónapok teltek el, mire megszületett a kiegyezés, valamint megtörtént a koronázás. 99 Az 1865-ben megnyitott országgyűlés lett tehát a koronázó országgyűlés, bezárására 1868. december 10-én 1 órakor került sor. A szertartás előkészítése során a korábbi minták (az 1865-ös megnyitás, illetve korábbi országgyűlések bezárása) mellett a bekövetkezett politikai változásokat is figyelembe vették: 1. korábban a szentesített törvényeket a kancellár adta át a királynak, ezúttal a miniszterelnök, 2. a trónbeszéd után a király – míg korábban a nádornak 93 Wertheimer Ede, Monori: Gróf Andrássy Gyula élete és kora I–III. Bp. 1910–1913. I. 231. 94 [Szász K. ] : Egy képviselő i. m. 214–216. 95 Vasárnapi Ujság, 13. (1866) 8. sz. 93. Mi ujság? 96 Különösen a felelős magyar kormány kinevezése, illetve annak elmaradása élezte ki a konfliktust. Lásd Komjáthy M.: Ferenc József a „perfid” Deák Ferencről i. m. 338–341. 97 [Szász K. ] : Egy képviselő i. m. 208. 98 Deák Ferencz beszédei III. i. m. 608. 99 Az országgyűlés elnapolásáról a háború miatt. (Ferenc József 1866. jún. 24-i leirata.) Deák Ferencz beszédei III. i. m. 755–756.; Szabad György: Az önkényuralom kora (1849–1867). In: Magyarország története 1848–1890. I–II. Főszerk. Kovács Endre, szerk. Katus László. (Magyarország története tíz kötetben 6/1–2.) Bp. 1979. I. 435–768., itt: 750–751.; Deák Á.: Polgári átalakulás és neoabszolutiz mus i. m. 96–101.
