Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1210 Pest-Budán.60 A császári vizitnek egyébként is ideje lett volna, hiszen 1857 ősze óta az uralkodó nem járt Magyarországon. Végül 1861-ben sem. A képviselők és főrendek augusztusig folytathatták a tárgyalásokat, miután azonban a császár a Deák Ferenc által fogalmazott mindkét feliratot elutasította, végül teljesen megszűnt az alku és egyáltalán a párbeszéd lehetősége. Ferenc József azzal, hogy nem ismerte el az 1848. évi IV–V. törvénycikkek érvényességét, nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az országgyűlést zárszámadás és költségvetés elfogadása nélkül feloszlathassa. 61 Ez nyár végén be is következett, az utolsó ülést 1861. augusztus 22-én tartották. „Odalent nem lesz mérséklet és a túlzók elleni fellépésre a bátorság; idefenn pedig hiányzik Magyarország irányában a jóakarat és békülékenység” – írta le a tömören a helyzetet Szőgyény.62 Magyar részről kikristályosodott az alap, vagyis a ragaszkodás ’48-hoz, a bécsi kormányzat pedig nem engedett az októberi diplomából és a februári pátensből, vagyis az összbirodalmi parlament felállításából. A magyar konzervatív főurak a párbeszéd, illetve vezető pozíciójuk fenntartására törekedtek, utóbbi mind Bécsben, mind Magyarországon meggyengült. Ferenc József ingadozott, majd végül a birodalmi egység fenntartása mellett foglalt állást. Döntését a szimbolikus politika terén tett lépései is megerősítették: a magyar országgyűlésre nem ment el, viszont 1861. május 1-jén személyesen nyitotta meg a birodalmi gyűlést, aminek a bécsi magyar „miniszterek” is szemtanúi voltak. 63 A második próbálkozás (1865) Az 1861 és 1865 közötti időszak mindkét részről várakozással telt, míg be nem következett „az alkotmányos birodalmi centralizáció végső kudarca” és Schmerling bukása. 1865 tavaszán elkezdődött az újabb konzervatív fordulat előkészítése, azonban Ferenc József ekkor nem a magyar konzervatívokhoz fordult, hanem gróf Richard Belcredihez, aki addig Csehország helytartójaként tevékenykedett.64 A konzervatív magyar főurak a magyarországi politikát illetően sem kap tak esélyt, a császár magyar részről Deák Ferenc vezetésével képzelte el a kiegyezési tárgyalások lefolytatását. 65 60 Deák Á. – Molnár A.: Deák Ferenc i. m. 114–115.; Lónyay Menyhért 1861. júl. 12-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 279. 61 Ruszoly J.: Országgyűlési képviselő-választások i. m. 20–21. 62 Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. márc. 31. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László ország bíró emlékiratai i. m. III. 92. 63 A Reichsrat esetében is az uralkodói rezidencián, vagyis a Hofburg dísztermében történt a megnyitás. A magyar főurak közül gróf Szécsen Antal, báró Vay Miklós és báró Mecséry Károly vett részt. Wiener Zeitung, 1861. május 2. 1609. Die feierliche Eröffnung des Reichsrathes. 64 Somogyi É.: A birodalmi centralizációtól i. m. 59–61. 65 Komjáthy Miklós: Ferenc József a „perfid” Deák Ferencről. In: Tanulmányok Deák Ferencről. Szerk. Baranyai György et al. (Zalai gyűjtemény 5.) Zalaegerszeg 1976. 337–350., itt: 340.
