Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
MANHERCZ ORSOLYA 1209 A ceremónia az uralkodó távollétében meglehetősen egyszerűen folyt le. Miután a képviselők összegyűltek a teremben, Mailáth György tárnokmester felolvasta az uralkodó megbízólevelét, amely Apponyi Györgyöt erre az alkalomra királyi biztossá nevezte ki. A fogadtatás zajos lehetett,54 mert Apponyi csak az elcsendesedés után tudta ismertetni a propozíciókat. Az uralkodói leirat megjelölte az országgyűlés feladatait: 1. az 1848-as trónváltozás tudomásulvétele, 2. a királyi hitlevél elkészítése, 3. koronázás. A budai megnyitás után a képviselők – a zárszóban elhangzott engedéllyel élve – átvonultak Pestre, és rögtön ülést tartottak, a főrendiház a Lloydépületben, a képviselőház pedig a Nemzeti Múzeum dísztermében. 55 Deák Ferenc személyesen kívánt példát mutatni, amikor elment Budára, a képviselőknek azonban csupán kis része (30–80 fő) követte.56 Teleki László és köre komoly agitációt fejtett ki az egyöntetű távol maradás érdekében – sikertelenül. Ebben az is szerepet játszhatott, hogy Ferenc József engedélyezte, hogy az üléseket Pesten tartsák.57 Vay Miklós kancellár szerint lényeges volt, hogy nem csak a konzervatív főrendek, hanem néhányan a képviselőház tagjai közül is megjelentek a palota tróntermében, különben a császár új választást rendelt volna el. 58 Az országgyűlés bezárása Az országgyűlés mindössze néhány hónapig ülésezett, a koronázás megvalósulása pedig egyre kevésbé tűnt valószínűnek, bár Ferenc József nem tett le arról, hogy ezen az országgyűlésen magyar királlyá koronázzák.59 A magyar országgyűlés tagjain sa játos hangulat uralkodott el: egyfelől kezdettől fogva számoltak azzal, hogy Ferenc József bármikor feloszlathatja az ülést, ugyanakkor továbbra is várták a látogatását 54 A Pesti Napló tudósítása szerint Apponyit éljenzéssel üdvözölték. Pesti Napló, 1861. április 7. 1. Az országgyülés megnyitása. 55 Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 436.; Az esemény megmozgatta a közvéleményt, nagy tömeg érkezett a Várba. Vasárnapi Ujság, 8. (1861) 16. sz. 184–185. Az 1861-iki országgyűlés megnyitása. 56 Deák Á. – Molnár A.: Deák Ferenc i. m. 113–114. 57 Lónyay Menyhért 1861. ápr. 3-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 182.; Az uralkodó április 3-án táviratilag közölte Apponyival az engedélyt. Vasárnapi Ujság, 8. (1861) 14. sz. 166. Mi ujság?; A Vasárnapi Ujság 1899-es cikke szerint Apponyi György és Deák Ferenc közös emlékiratban kérték az uralkodót, hogy a budai megnyitás után Pesten lehessenek az ülések, azonban az emlékiratot az uralkodó – törvényes indoklás hiányában – visszaküldte. Apponyi tehát a bécsi utasítás ellenére döntött a megnyitási ceremónia Budán és az ülések Pesten való megtartása mellett. A cikk szerint eljárását az uralkodó utólag nem kifogásolta. Vasárnapi Ujság, 46. (1899) 10. sz. 157–158. Gróf Apponyi György (1808–1899). 58 Lónyay Menyhért 1861. ápr. 11-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 192. 59 Szőgyény-Marich tudósít arról, hogy a császár átadta Liechtenstein hercegnek a koronázási ünnepségekről szóló felterjesztést. [Szőgyény-Marich] László Vay Miklósnak. Bécs, 1861. ápr. 9. Közli Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből i. m. 394–395.; Szőgyény-Marich László bejegyzése, 1861. ápr. 13. Közli Idősb Szőgyénӱ -Marich László országbíró emlékiratai i. m. III. 95–96.
