Századok – 2017
2017 / 6. szám - A KIEGYEZÉS 150 ÉV MÚLTÁN – JELKÉPEK, CEREMÓNIÁK ÉS EMLÉKEZETEK - Manhercz Orsolya: Trónbeszéd korona nélkül?
TRÓNBESZÉD KORONA NÉLKÜL? 1204 A budai megnyitást sokan törvénytelennek tartották, azonban a törvényesség kérdése nem lehetett irányadó, hiszen az országgyűlés összehívása és a választások lebonyolítása, a megyék újjászervezése sem volt az – érvelt Lónyay Menyhért a budai megjelenés mellett.27 A kérdés heves indulatokat váltott ki, Madarász József ha zaárulónak nevezte azokat, akik el akartak menni a megnyitásra. Demonstrációtól is tartani lehetett. 28 A ceremónia Amint bizonyossá vált a magyar országgyűlés megnyitása, elkezdődött a ceremónia előkészítése. Ahogyan a tanulmány elején említettük, a megnyitás szorosan ösz szefüggött a koronázás kérdésével. Abból a szokásból kiindulva, hogy az uralkodó mindaddig nem vesz részt országgyűlés megnyitásán, amíg egy országgyűlési küldöttség meg nem hívja őt a koronázásra, és hozzátéve, hogy az országgyűlést összehívó rendelet szerint a koronázást fontos és előreláthatólag hosszas tárgyalások fogják megelőzni, az uralkodó megjelenése valójában csak később lett volna esedékes. 29 „A koronázás a biletarela pactumnak [kétoldalú szerződésnek], diploma inaugurale [koronázási hitlevél] és ünnepélyes eskü letétele [...] nélkül nem képzelhető” – írta naplójába Lónyay Menyhért 1860 októberében, majd később mindezt kiegészítette azzal, hogy Szent István koronájának területi egységét is helyre kell állítani.30 A koronázás feltételei közül tehát valójában csak a korona volt adott, amelyet 1853-as orsovai megtalálása után a budai palotában őriztek. Az udvari hivatalok ettől függetlenül megkezdték a megnyitási ceremónia előkészítését, herceg Rudolf Liechtenstein főudvarmester számos kérdést intézett ebben a tárgyban Ferenc Józsefhez. Elsőként tisztázni kellett a helyszínt és a megnyitó ünnepség pontos időpontját,31 illetve azt, hogy lesz-e nádorválasztás és koronázás. Ki kellett választani az utazás módját (vasúton vagy hajón), a 27 Lónyay Menyhért 1861. márc. 31-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 177–178.; Az országgyűlés összehívása kapcsán több megye azt kifogásolta, hogy az uralkodói meghívó levelet nem felelős miniszterek ellenjegyezték, illetve azt, hogy az mellőzte a határőrvidék, Fiume és Erdély képviselőinek meghívását. Lásd Szabad Gy.: Forradalom és kiegyezés i. m. 243. 28 Lónyay Menyhért 1861. márc. 31-i bejegyzése. Közli Lónyay Menyhért naplója i. m. 180. 29 Mailáth kancellár előterjesztése az uralkodóhoz. Bécs, 1865. nov. 7. Az uralkodó megjegyzésével, Schönbrunn, 1865. nov. 9. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Hofzeremonielldepartement, Ung. Landtage u. Krönungen (a továbbiakban: I 60) 1865. évi ogy. megnyitása. 1865/2/28 fol. 170–174. 30 Lónyay Menyhért 1860. okt. 27-i, illetve dec. 14-i bejegyzése. Lónyay Menyhért naplója i. m. 13. és 64., előbbiek a napló kiadásának magyarázó jegyzetei alapján. 31 Az április 2-i dátum nem a megnyitás időpontja volt, hanem a képviselők és a főrendek megérkezésének határnapja. A megnyitási ünnepségig több nap is eltelt, 1848 előtt általában négy nappal az összehívás dátuma után került rá sor.
