Századok – 2017
2017 / 5. szám - KRÓNIKA - Gyóni Gábor: Nemzetközi konferencia az orosz forradalom 100. évfordulóján
1178 NEMZETKÖZI KONFERENCIA AZ OROSZ FORRADALOM 100. ÉVFORDULÓJÁN Moszkva), aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság szigorú szabályozása az állam által általános jelenség volt az első világháború körülményei között egész Európában. Vagyis az államilag szabályozott gazdaság gyakorlata az első világháború következménye, amit a szovjethatalom az adott pályán haladva végigvitt, kiteljesített. Andrej Kolganov (Moszkvai Állami Egyetem) logikailag kissé ellentmondásosnak tűnő véleménye szerint a Szovjetunió 1991-es felbomlása nem azt jelenti, hogy az 1917-es forradalmat sikertelennek lehet tekinteni. Álláspontja szerint a szovjet modernizáció „példátlan sikereket” ért el a gazdaság, tudomány, oktatás, kultúra terén. Ugyanakkor a „társadalmi viszonyok fejletlensége” miatt és az „elkerülhetetlenül erőltetett iparosítás” következtében „a hatalom a bürokrácia kezében összpontosult”, ami erőszakhoz és a szabadságjogok korlátozásához vezetett. Végső soron ez okozta a szovjet állam felbomlását. Szintén vitákat váltott ki az az elképzelés, miszerint az 1917-es orosz forradalom a kapitalizmus („államkapitalizmus”) előtt nyitott teret, mint ezt Mihail Beznyin és Tatjana Gyimonyi (Vologdai Állami Egyetem) állították. Olga Porsnyova (Uráli Föderális Egyetem, Jekatyerinburg) a szovjet társadalomátalakítás legújabb historiográfiájáról számolt be, különös tekintettel a totalitarianizmus-elmélet kritikájáról, a hatalom és a társadalom közötti dialógus formáiról, a szovjet modernizációról szóló diskurzusról. Az 1990-es években a totalitarianizmus-elmélet és a társadalomtörténeti megközelítés volt uralkodó az orosz történetírásban, amit a 2000-es években felváltottak „hibrid”, a korábbi módszertani megközelítéseket szintetizáló, de meg is haladó elképzelések. Az elmúlt 10-15 évben mennyiségi és minőségi értelemben is előreléptek a regionális kutatások, számos új forrásanyag vált elérhetővé. A konferencián tehát kontinensek és országok szerint különböző történeti ruszisztikai iskolák és módszertani megközelítések képviselői fejtették ki olykor különböző, máskor konvergens álláspontjaikat az 1917-es orosz forradalomról. Gyóni Gábor
