Századok – 2017
2017 / 5. szám - MŰHELY - Varga Szabolcs: Emlékpark és kulthely között. Mohács a 21. századi magyar emlékezetkultúrában
EMLÉKPARK ÉS KULTHELY KÖZÖTT 1174 ismert forrásokban rejlő utolsó csepp „nedvességet” is, a kötet második felében össze gyűjtött források azonban rögtön továbbgördítették a gondolamenetet, és remélhetőleg elegendő muníciót szolgáltatnak a tíz év múlva esedékes „valódi” megemlékezésnek. Ne legyenek ugyanis illúzióink, a mohácsi csata még jó darabig nem lesz puszta tananyag, és a téma továbbra is ott fog szerepelni a közbeszédben, a közgondolkodásban valamint a tudomány palettáján. Időről időre majd ismét felröppennek elégedetlen hangok ezzel kapcsolatban, mondván: jó lenne már végre továbblépni, ám valójában nem lehet a polcra tenni Mohács kérdését. Amíg Mohácsban nem látjuk meg a koromfeketétől eltérő árnyalatokat, és nem tudjuk a helyén kezelni a múltunk ezen részét, azaz sérült önképünkben nem következik be gyógyulás, addig nincs remény túllépni a sorskérdésen. Apró biztató momentumok azért akadnak. 2016-ban több mint ezren vettek részt az ünnepi rendezvényeken és nézték végig a legalább hatvan hagyományőrző csoport bemutatóját, akik a Kárpát-medence egész területéről sereglettek össze Mohács mezejére. Történészek körében gyökeret vert az a nézet, amely nem önsorsrontó tragédiaként, hanem történelmi realitásként értelmezi az 1526. évi eseményeket,12 és ezzel megnyitja a lehetőségét a reálisabb értékelés előtt, amely egy egészségesebb nemzeti önkép kialakításának alapfeltétele. Ebben a folyamatban lesz nagy szerepe a Mohácsi Nemzeti Emlékhelynek, hogy megismerve e nemzeti sorsfordulót ne kelljen újraélnünk azt. BETWEEN MEMORIAL PARK AND CULT SITE Mohács in the Hungarian culture of memory in the 21st century by Szabolcs Varga SUMMARY Every nation has its own historical turning points around which the cult of memory is built. These change from generation to generation, together with the celebrations and rituals that are attached to them. In terms of Hungarian history, Mohács is certainly one such turning point, whose commemoration on 29 August completes a memorial cycle that starts on 15 March, and, lasting through 20 August, terminates on 23 October. The authors of the recently published collection of papers Nekünk mégis Mohács kell (‘We still need Mohács’) have accordingly tried to approach the problem of Mohács using a new perspective, adding nuance to problems hitherto seen in rather a uniform light, and, in general, have treated this dramatic period of Hungarian history free of the emotional ballast inherited from past centuries. 12 További szakirodalomra lásd Varga Szabolcs: Devictus vincit. A Magyar Királyság sorsfordulói a közép- és kora újkor határán (1439–1566). Magyar Tudomány 177. (2016) 1030–1041.
