Századok – 2017
2017 / 5. szám - MŰHELY - Varga Szabolcs: Emlékpark és kulthely között. Mohács a 21. századi magyar emlékezetkultúrában
VARGA SZABOLCS 1163 élővé tette a magyar történelem egyik tragikus és sorsfordító, a 19. századi nemzeti romantika által dekonstruált, ám a 20. század folyamán „üzenet nélkülivé” vált eseményt. Ezen állítás alátámasztására talán elég annyi: ma már bizonyosan elképzelhetetlen lenne, hogy negyven éven keresztül ne jelenjen meg semmi érdemleges a mohácsi csatával kapcsolatban, mint az történt 1926 és 1966 között. A Mohács iránti érdeklődés az ezredfordulót követően sem lankadt. 2006-ban napvilágot látott egy reprezentatív kötet, amely a csatával kapcsolatos minden fontos írást bemutat az olvasóknak, így ma méltán tekinthető ez az alkotás minden újabb kutatás talapzatának.8 Az elmúlt években a politikai kormányzat is felismerte az emlékhely jelentőségét, 2011-ben elkészült a Szent Koronát mintázó fogadóépület. A magyarság ezeréves keresztény államiságának jelképe valamennyire ellensúlyozza az éppen ezen államiság történeti kontinuitásában bekövetkező legsúlyosabb törést, amit II. Lajos szerencsétlen halála, majd némileg természetes következményként Buda majdani eleste okozott. Ebben az évben került fel a világhálóra a Történelmi Animációs Egyesület alkotása a mohácsi csatáról, amely nagy és élénk vitát váltott ki az online felületeken, ám egyben olyanokhoz is eljuttatta az eseményt, akiket a nyom tatott sajtó, szak- és szépirodalom hagyományos módon már nem tudott megszólítani.9 A számítógépes rekonstrukciók új dimenziót nyithatnak a kollektív emlékezet alakításában, és tovább bővíthetik a hagyományozás jól bevett csatornáit. Hiszen egy új formanyelven érik el az ez iránt fogékony korosztályokat, és a látványvilággal, il letve szöveges tartalommal élményként teszik számukra befogadhatóvá a kanonizált hagyományt és ismeretanyagot. Egy dolgot érdemes ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, jelesül, hogy a látvány és az üzenet nem mehet a történelmi hűség rovására, mert ez csak újabb zavarokhoz vezetne a sokszor amúgy is konfúz emlékezetben. 2016-ban számos emlékév zajlott országszerte, az ünnepségek és rendezvények között csak a vájt fülűeknek tűnt fel, hogy Szigetvár ostromának kerek évfordulója mellett éppen 490 éve zajlott le a mohácsi csata, illetve 475 esztendeje esett el Buda. Bár az országos hírforrások nem tulajdonítottak neki különösebb jelentőséget, ám az eddigiek fényében egyáltalán nem elhanyagolható dolog, hogy augusztus 28-án a Szent Jobbot kiállították az Emlékhelyen, így a korona mellett a másik legfontosabb nemzeti ereklyénk valóságosan is tiszteletét tette a csatatéren, mindez pedig Mohácsnak a nemzeti emlékezetben való felértékelődését is világosan jelzi. Ugyanezen a napon (augusztus 28.) néhány kerékpáros is megérkezett a fogadóépülethez. A Négyesi Lajos hadtörténész vezette csoport Érdtől kezdve bejárta a magyar hadsereg vonulásának útvonalát, és egyben felhívták a figyelmet Aggházy 8 Mohács. Nemzet és Emlékezet. Szerk. B. Szabó János. Bp. 2006. 9 https://www.youtube.com/watch?v=3cbpPBKktcU (letöltés 2017. máj. 8.)
