Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
VITÁK EGY POZÍCIÓ KÖRÜL 1158 harmincas években a környező országokban sorra nyíltak meg a konkurenciát jelentő, azonos tevékenységet ellátó intézmények. Az 1921-ben bezárt müncheni kert 1928-ban újra megnyitotta kapuit, Prága 1930-ban kezdte meg építeni sajátját, s Románia is szorgalmazta egy bukaresti állatkert alapítását, míg a belgrádi zoológiai intézménynek 1936-ra sikerült megnyitnia. 196 Nadler Herbert 19 évig tartó igazgatósága a városligeti állat- és növénykert egyik legszebb időszakát hozta el, amelynek vívmányait sajnos a II. világháború szinte teljesen elpusztította. Az ekkor már a magyar vadászgazdasági kultúra fejlesztéséért gazdasági főtanácsosi címet szerzett vezető197 életművé nek pusztulása után ismét nekikezdett az újjáépítésnek.198 A romeltakarítás mellett a legnagyobb gondot a megmaradt állatok ellátása jelentette. Mivel a romba dőlt Budapest maga is súlyos ellátási gondokkal küzdött, ezért az állatkertnek egyedül kellett megoldania a problémát. Nadler utasítására a kertészek minden művelhető földterületet bevetettek zöldséggel és gabonával. Így jutott takarmány az állatoknak, valamint a dolgozók és családtagjaik is részesültek a terményekből. A megfeszített munkának köszönhetően 1945. május elsején újranyitott az állatkert. Nadler igazgató a lehetőségekhez képest mindent elkövetett, hogy az állatállomány növekedjen, és ízlésesen berendezett kert várja a látogatókat. 199 Az intézmény történetének egyik legmeghatározóbb vezetője 1948-ban vonult nyugdíjba. Az évszám szimbolikus az ország és a főváros tekintetében is. Ekkor érte el ugyanis a másodfokú közigazgatási szint alsóbb rétegeit az új kurzus kinevezési politikája, amely során az üzemek, valamint az intézmények régi vezetőit munkásigazgatókra cserélték. Az állatkert ebben az esetben is markáns példának bizonyult, az európai műveltséggel rendelkező Nadler Herbert helyére Láng István cipőkészítőt nevezték ki. Az új vezetők, akik kizárólag politikai szempontok alapján kerültek ebben az időben kulcspozíciókba, alkalmatlanságukkal jelentősen hátráltatták az ország talpra állását a háború után. Nem volt ez másképpen a budapesti állatkert esetében sem. 200 196 MTI Hírkiadás 1930. március 1. 3., 1930. július 24. 31., 1932. november 8. 16., 1936. július 13. 28. 197 BFL XVII.1502. b. 3633/945 (22416 szám) Nadler Herbert.; BFL IV. 1420. m. Nádler Herbert. 198 Szidnainé Cs. Á. : A 125 éves i. m. 102–105.; Nadler Herbert: Az állatkert pusztulása. Budapest 2. (1946) 6. sz. 218–220.; 199 Szidnainé Cs. Á. : A 125 éves i. m. 104–105. 200 Uo. 106–107.; Gáspár Ferenc: A felszabadulástól Nagy-Budapestig (1945–1950). In: Budapest Fővárosunk története. Főszerk. Ságvári Ágnes. Bp. 1973. 56., 62.
