Századok – 2017
2017 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Mautner Zoltán: Viták egy pozíció körül. Nadler Herbert kinevezése az állatkert élére
MAUTNER ZOLTÁN 1151 új intézményvezetőnek szánt fizetés nem magasabb Lendl Adolf egykori járandóságánál. Biztosította az elégedetlenkedő bizottsági tagokat, hogy ameny nyiben személyesen is megismerik a neves vadászt, őket is meg fogja győzni alkalmasságáról. A szerződés ügyében külön ülés összehívását ígérte.156 A ta nácsnok ekkor még nem tudhatta, hogy a véglegesítésre még több mint egy évet kell várni, és akkor már az állat- és növénykerti bizottság sem létezik majd. Ráadásul a szerződéssel való alkalmaztatásban az új fővárosi törvény rendelkezései szerint már nem a közgyűlés, hanem az újonnan megalakult törvényhatósági tanács lesz az illetékes. A csaknem hatvanéves fővárosi törvény átfogó reformjára 1930-ban került sor, ez pedig több szempontból is érintette Nadler Herbert véglegesítésének tervét.157 Egyfelől jelentős késedelmet szenvedett az ügy, hiszen a véglegesítéssel meg kellett várni az új törvényhatóság megalakulását.158 Másfelől a májusban életbe lépő Budapest közigazgatásáról szóló XVIII. törvénycikk felszámolta a rendkívül elszaporodott bizottságok nagy részét, így az állat- és növénykerti bizottságot sem hívták többé össze.159 Ráadásul az 57 éve működő tanácsot is megszüntették, és helyébe törvényhatósági tanács néven új testület lépett.160 Létrejöttével a törvény hatósági bizottság hatásköréből kikerült a konkrét ügyek intézése, így a közgyűlés jelentősége a későbbiekben nagymértékben csökkent. A törvényhatósági tanács számára a megnagyobbodott hatáskörrel rendelkező polgármester készítette elő az ügyeket, amelyeket döntő többségében egyhangúlag el is fogadtak. A főpolgármester kinevezési hatáskörén kívül eső állások betöltésén a polgármester és az új testület osztozott.161 Ez történt az ideiglenes állatkerti igazgató esetében is, mivel a szerződéssel való alkalmazásról már nem a közgyűlés, hanem a kisebb létszámú törvényhatósági tanács döntött. 162 156 Bonyodalom az állatkerti igazgató szerződése körül. Pesti Napló, 1930. március 9. 5.; Városligeti és állatkerti vita új programmal, propagandával és rádióval. Pesti Napló, 1930. március 11. 6. 157 Breinich Gábor: A főváros képviseleti szerve: A törvényhatósági bizottság. In: Összeállítás a budapesti közigazgatási önkormányzat múltjából. Szerk. Lőrincz Lajos. Bp. 1990. 48. 158 Édes Endre intézkedett, hogy a csúszás ellenére az ideiglenes igazgató már élvezhesse a még jóváhagyásra váró szerződésében feltüntetett fizetését. BFL IV. 1409. c. I. 2024/1938 (XI. 165730/1930). 159 Breinich G. : A főváros képviseleti szerve i. m. 50. 160 A törvényhatósági tanács 30 főből állt. Elnöke a főpolgármester volt, hivatalból tagjai a polgármester és a két alpolgármester. Tagjai közül 20 főt a közgyűlés választott, hat főt pedig a főpolgármester a törvényhatósági bizottság tagjaiból jelölt ki. Egyed I . : Budapest önkormányzata i. m. 28. 161 Ignácz Károly: Budapest önkormányzatának alakulása a Horthy-korszakban. In: Autonómiák Ma gyarországon 1848-1998. Főszerk. Gergely Jenő. Bp. 2004. 86.; Breinich G . : A főváros képviseleti szerve i. m. 50–52.; Sipos András: A fővárosi törvényhatóság igazgatási apparátusa. In: Összeállítás a budapesti közigazgatási önkormányzat múltjából. Szerk. Lőrincz Lajos. Bp. 1990. 80–81. 162 1930. XVIII. törvénycikk 103. §-a 1. bekezdés. 1000 év törvényei: http://www.1000ev.hu/index. php?a=3¶m=7830, letöltés 2015. okt. 5.
